Valamikor a 2000-res évek legelején valamelyik magyar bankárnak támadt egy zseniálisnak tűnő ötlete: miért is ne lehetne a lakásvásárlásban jól bevált, vonzón olcsó devizahiteles konstrukciókat kínálni a fogyasztási hitelezésben is? Valóban, bólogathattak a főnökei, ezzel fogunk aztán csak hasítani a konkurencia előtt. A bankár pedig talán még egy jó nagy prémiumot is kaphatott, különösen, amikor a vezérek látták, hogy jön a többi bank is utánuk az ilyen konstrukciók bevezetésében.
Az ügyfelek sem álltak sokáig ellen az 5-8 százalékos svájcifrank-kamatnak, amely akkor is jóval kedvezőbb volt a forintban felvett hitel kamatánál. Belevágtak. Hisz nagyon kellett az az akciós LCD-tévé. Arról nem is szólva, hogy a gyerek esküvőjét is ki kellett valamiből fizetni, és hát az (remélhetőleg) mégiscsak egyszer van az életben, ki kellett tenni magunkért. A stresszes hétköznapokat pedig el sem lehetett volna viselni, ha nem lett volna tavalyelőtt nyáron az a kéthetes törökországi út…
Egy a kettőért akció
Ma már azonban valószínűleg verik a fejüket a falba. Ha hitelből vettek egy 80 ezer forintos LCD-tévét, végül gyakorlatilag annyit kell(ett) visszafizetniük, amiből két tévét is meg lehetett volna venni. Sovány vigasz, hogy nincsenek egyedül: több százezer ember vett fel fogyasztásra devizahitelt.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője az FN24-nek elmondta: 2001 végén mindössze 6 milliárd, 2002 végén 8,5 milliárd forint volt a deviza alapú fogyasztási hitel. 2006 végére viszont ez a szám megközelítette az 1400 milliárd forintot – ebben benne vannak például a személyi kölcsönök, az autó-, illetve más fogyasztási devizahitelek.
Ám a leggyakoribb talán a személyi hitel volt. 2011 decemberére a jegybank adatai szerint 217 ezer deviza alapú személyihitel-szerződés volt. Összesen 138 milliárd forintot vettek fel így az emberek, akiknek elég jelentős része ma már valószínűleg bánja akkori döntését. Az akkor olcsónak tűnő hitel mára a svájci frank kitartó emelkedése és a globális pénzügyi válság miatt felkúszó kamatok miatt nagyon drágává vált. Annyira, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint minden tizedik forint visszafizetését már valószínűtlennek ítélték a hiteleket adó bankok.
Nekik nem jár az árfolyamgát
Az árfolyamgát a jelzálog alapú hitelesek számára érhető el csak – mondta Binder István. Ezt az MNB is megerősítette lapunknak: a rögzített árfolyam kizárólag azoknak elérhető, akiknek nem fedezetlen a kölcsönük. (Fedezetet jelent az, ha jelzálog kerül a lakásra vagy például visszaveheti a bank az autót.)
A nem jelzálog-fedezetű kölcsönök (ilyen a személyi hitel is) körében a nem teljesítő adósok aránya jóval magasabb, mint a jelzáloghiteleseknél – áll a PSZÁF Kockázati jelentésében.
Még mindig vannak devizahitelek
Jelenleg is több hitelintézet kínál ma svájci frank vagy euró alapú fogyasztási kölcsönt. Ezek termékpalettája elérhető a PSZÁF Hitel- és lízingválasztó programjában. Deviza alapú áruvásárlási hitellehetőség viszont nem szerepel ebben, ilyen nem érhető ma el Magyarországon. (E programhoz egy jogszabály alapján minden pénzintézet és pénzügyi szolgáltatónak kötelező az adatszolgáltatás). Svájci frank alapú személyi kölcsönt például felvehetünk a Kinizsi Banknál vagy a Fókusz Takarékszövetkezetnél. Euró alapú személyi hitelt kínál többek között a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. és a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet is. Az Örkényi Takarékszövetkezet euró alapú adósmentő hitelt is szerepeltet a portfóliójában.
Ám a válság azért óvatosabbá tette a bankokat és az embereket. A fedezetlen kölcsönök feltételei szigorodtak: jobban megnézik, ki a hitelképes. Az MNB rendszeres felmérése során a bankokkal folytatott háttérbeszélgetésekből azt szűrte le, hogy azért szigorítottak, mert a jövőben a magasabb jövedelmű, számottevő önerővel, illetve jó minőségű fedezettel rendelkező ügyfélkörre fókuszálnának.
Mégis nehezen állnak le az emberek a hitelből fogyasztásról: a pénzintézetek összességében változatlan keresletről számoltak be. 2011. második negyedévében 53 százalékkal nőtt a deviza alapú fogyasztási célú hitelek iránti kereslet (az előző negyedévhez képest). A harmadik negyedévben 13,5 százalékkal többen akartak ilyen kölcsön.
A tavaly őszi valutaválság azonban már mintha megkongatta volna a vészharangokat: a negyedikben negyedévben 1,6 százalékkal visszaesett az érdeklődés – derül ki a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatából, amelyet az MNB készített. A bankok 12 százaléka vár az elkövetkezendő negyedévben keresletcsökkenést.
