Miért nem magyar alapanyagot használ a legtöbb – magyaros konyhát vivő – étterem? Miért külföldi élelmiszereket árulnak zömmel a magyar üzletekben is? Miért könnyebb spanyol uborkához és újzélandi bárányhoz jutni, mint magyarhoz vevőként?
Ezekre a látszólag egyszerű kérdésekre bonyolult a válasz. Egyes éttermek nem bíznak abban, hogy a helyi gazdák képesek állandóan jó minőségű élelmiszert szállítani, míg utóbbiak nem merik otthagyni az étteremben vagy sarki kisboltban az árujukat, mert félnek, nem fogják kifizetni őket. A végén mindenki veszít: a kisközért vevői elpártolnak, mert pont ugyanaz a kínálat, mint a hipermarketben, csak drágábban, a termelő ki van szolgáltatva a nagy vevői kénye-kedvének, a vevő pedig eheti a hosszú szállítási időre és a polcállóságra fejlesztett ízetlen paradicsomot.
Fotó: Kummer János
Magyar paradicsom
Ám ebben hamarosan lehet némi változás egy új nagykereskedelmi piacnak köszönhetően, ahol a termelők, a gyártók, illetve az élelmiszerüzletek és éttermek vehetik fel egymással a kapcsolatot. Az elektronikus piactéren csak magyar árukkal lehet kereskedni, s lehetővé teszi, hogy a vevők és az eladók pontozzák egymást – így kiszűrve a nem fizető vevőket és a rossz minőségű termékeket szállítókat. Az egyszerű fogyasztók a Gasztrocontroll.hu címen futó piacteret nem használhatják, ám az étterem és boltajánlót elérhetik a honlapon. Jelenleg több mint 300 magyar árut használó étterem és üzlet érhető el – egyebek közt olyan nagy üzletláncok is, mint a Tesco és a Profi, amelyek a piacteret működtető szerveződés, a Magyar Gasztro Térkép Klaszter alapító tagjai között szerepelnek.
Hazai ízek
A fogyasztók elsősorban az éttermekben és az üzletekben érezhetik majd a piactér hatását, ahol több magyar zöldség, gyümölcs, sajt vagy éppen méz jelenhet meg. “A magyar termelőknek az olcsó külföldi áruval szemben akkor lehet versenyelőnyük, ha nagy hozzáadott értékkel bírnak” – magyarázta a piacot megnyitó beszédében Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Ilyen nagy hozzáadott érték lehet például az, ha kézműves élelmiszertermékeket állítanak elő. “A Magyarországon megtermelt mezőgazdasági termékek számára a feldolgozás jelenti az elsődleges értékesítési lehetőséget” – magyarázta az államtitkár.
A piac működése
A piacteret valójában egyfajta élelmiszergazdasági kiállítótérként kell elképzelni, tehát eladni, venni, fizetni nem lehet rajta keresztül, de meg lehet találni potenciális üzleti partnereket, és le lehet ellenőrizni, hogy másoknak milyen tapasztalataik voltak az illetővel. A klaszter tagja többek között a Magyar Gasztro Kontroll Kft., a Magyar Termék Non Profit Kft., a Profi Magyarország Zrt., a Levegő Munkacsoport, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Mirbesz Csoport, valamint a Tesco-Global Áruházak Zrt. is. A tagdíj a kisboltok számára 6000, az éttermeknek és termelőknek 12 000, a gyártó cégek számára pedig 100 ezer forint évente.
Kinek jó?
Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjú gazdák tagozatának vezetője szerint a piacot elsősorban olyan termelők fogják használni, akik maguk is feldolgozott élelmiszert, például sajtot vagy mézet állítanak elő. A piactéren való üzletelés átfutási ideje ugyanis felthetően nem teszi majd lehetővé sok gazda számára, hogy a nagyon gyorsan romlandó árut is ezen keresztül adják el.
Ugyanakkor az olyan cégeknek, mint az évi 35 milliárd forintos forgalmat bonyolító Mirbest Kft., amely Kukta márkanéven szállít fagyasztott zöldségeket éttermeknek és menzáknak, nagy lehetőség lehet, hiszen így bekerülhetnek akár kisebb üzletekbe, éttermekbe is. A kft ma is 70-80 százalékban magyar alapanyagot használ termékeihez, ám ez az arány akár tovább is nőhet, ha új beszállítókat tud toborozni a piactéren.
