Az a több mint 3 millió magánnyugdíj-pénztári tag, aki másfél éve visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, bizonyára nemcsak arra gondolt, amikor döntését meghozta, hogy mindenképpen kapjon állami nyugdíjat. (Emlékszünk még, úgy volt, hogy, aki marad a magánpénztárban, annak nem jár majd állami nyugdíj. De azóta ez már másképp van. Jár, sőt valószínűleg 100 százalék.)
Azzal is megnyugtathatta magát, hogy bár visszalép, de a magánnyugdíj-pénztári befizetései nem tűnnek el a nagy kalapban, hanem majd az egyéni nyugdíjszámlákon meg fognak jelenni. Ez a terv azonban egyelőre még mindig csak terv. És a részletekről továbbra sem tud semmit mondani a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Fotó: Kummer János
Határidő előtt 4 nappal nincs hír
Csupán annyit közölt megkeresésünkre az NGM, hogy a társadalombiztosítási nyilvántartásra (egyéni számlára) vonatkozó további, szükséges kérdések kidolgozás alatt állnak, így annak részleteiről csak később tudnak információkkal szolgálni. Pedig a szabályokat március 31-ig kellett volna megalkotniuk.
Azt sem tudni még, melyik államigazgatási szerv fogja kezelni az egyéni számlákat. Sajtóhírekből úgy tudni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) is bevállalná a feladatot. Az NGM azonban nem válaszolt arra a kérdésünkre, melyikük lehet a befutó. A NAV-nál és az ONYF-nél is érdeklődtünk, hátha már tudnak valamit, de még nem érkezett meg a válaszuk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pedig startra készen áll, hogy átadja határidőig (a törvény szerint szombatig) az ideiglenesen nála parkoló adattömeget.
A március 31-e más szempontból is határidős nap: eddig kell dönteniük a még megmaradt magánpénztári tagoknak arról, visszalépnek-e az állami rendszerbe. S bár egyelőre a többség úgy tűnik, maradna a magánkasszáknál, az ő döntésükhöz is fontos adalék lenne, ha tisztában lehetnének vele, pontosan mit is jelent az, hogy lesz egyéni számla, s ez hogyan működhet majd, mondjuk a magánnyugdíjpénztárhoz képest. De mivel erről még semmit nem tudni, valószínű, hogy az egyéni számlák ígérete egyelőre súlytalannak tűnik számukra.
Más infók is hiányoznak
Amit tudni lehet, hogy aki visszalép, az adómentesen veheti fel a hozamát, és a tagdíj-kiegészítését. Kérdés még, hogy valóban lesz-e olyan törvénymódosítás, amely garantálja a maradó magánpénztári tagoknak is a 100 százalékos állami nyugdíjat. Az NGM ma is azt válaszolta az FN24-nek, hogy „a gazdasági stabilitásról szóló törvény egyértelműen kimondja: 2011. december 31-e után kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat, így az állami nyugdíjrendszerben szerez valamennyi biztosított nyugdíjvárományt. Ennek megfelelően erre az időszakra vonatkozóan a teljes (100 százalékos) állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint”. Csakhogy a hatályos tb-törvényben változatlanul 75 százalék szerepel!
Kérdés az is, hogy a pénztárak vajon milyen tagdíjat illetve adományt szednének majd a tagoktól. Van pénztár, ahol a napokban zajlik a közgyűlés, van ahol csak májusban lesz, és akkor döntenek ezekről a kérdésekről.
Szerdán például az ING azt jelentette be: nulla forintos kötelező tagdíjat írna elő. Mégpedig azért, hogy ezzel is jelezzék, szívesen fogadják a megszűnő magánpénztárak tagjait. (Eddig az Aegon és az Erste jelentette be a megszűnést.) Hangsúlyozzák, a megszűnő pénztárak tagjai számára racionális döntés a pénztárban maradás, hiszen így megmarad egyéni magán-nyugdíjpénztári számlájukon felhalmozott megtakarításuk, amely hozamokkal és további egyéni befizetésekkel is gyarapodhat, ugyanakkor a tb-nyugdíjra is jogosultságot szereznek. Azt is hozzátették azonban a nulla kötelezőhöz, hogy a magánpénztári számlák érdemi gyarapodásához havi 4-8000 forintos tagdíjat ajánlanak.
