Majdnem százezer magánnyugdíj-pénztári tagot állítottak az év elején megint döntés elé azzal, hogy újra megnyitották az állami kaput. Úgy tűnik, a többség marad. Elvből. De akik észérvekkel döntenének, azoknak a határidő előtt 5 nappal még mindig hiányzik néhány kulcsinformáció.
75 vagy 100?
Hétfőn megszavazta az Országgyűlés hogy az (NGM kommentje szerint a kiszámíthatóságot és biztonságot jelentő) állami rendszerbe átlépők részére a reálhozam és tagdíj-kiegészítés felvétele is adómentes lesz. De továbbra is csak ígéret szintjén van arról információ, hogy végül is mennyi állami nyugdíjra számíthatnak, akik nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Az NGM 100 százalékot ígért többször is, és törvénymódosítást. Tény viszont, hogy a hatályos nyugdíjtörvény 75 százalékot ír.
Mennyi lesz a tagdíj?
Kérdés, miért nem tolják ki a határidőt, addig, amíg a 100 százalékos törvényt össze nem ütik. Addigra talán a pénztárak is többet tudnának mondani, mint most. A Dimenziónál kedden délután van a közgyűlés, az Allianznál szerdán, a Pannóniánál csütörtökön lesz. Olyan kérdésekre, hogy mennyi tagdíjat terveznek szedni, és mennyi adományt várnak, csak a közgyűlés után tudnak választ adni majd. Egyes pénztárak adtak információt erről, másokból nehéz kihúzni.
Összesen jól járnak-e?
Pedig a döntésben ennek is szerepe lehet, főleg azoknál, akik szeretnének tagok maradni, de a családi kasszából csak nehezen tudnak lecsípni azért, hogy tagdíjat fizessenek a magánpénztáruknak. A tagdíjat pedig nem lehet megkerülni, mert a fizetésnél levont 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulék az állami kasszába megy ezentúl. Persze, ha maradni akarnak, és esetleg a tagdíj vállalhatatlanul magas nekik, még mindig dönthetnek úgy, hogy átmennek egy másik pénztárba.
S ha a jövőben a fizetésük egy részét (a mostani helyzet szerint legalább 2,5 százalékát) be tudják fizetni a magánnyugdíj-számlára, akkor a „75 vagy 100 százalékos állami nyugdíj lesz-e?” kérdés sem feltétlenül kell hogy izgassa őket. Hiszen ha csak 75 százalék lesz az állami, ezzel a befizetéssel akkor is 100 százalékos nyugdíjhoz juthatnak, a magánnyugdíj-befizetéseikkel együtt. Ha pedig az NGM beváltja a 100 százalékos ígéretet, azzal csak jól járhatnak.
Alapjáratra kényszerültek
A pénztárak szempontjából valószínűleg az lenne a jó, ha nem húznák tovább a kilépési határidőt, mert akkor le lehetne zárni ezt a szakaszt is. Végre bevételhez jutnának, és nem a tartalékaikból kellene fizetniük a működési költségeiket, mint már bő másfél éve. Hogy ez mit jelentett a pénztáraknak, azt jól mutatja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint 2011 negyedik negyedévében 5,8 milliárd forint működési veszteséget könyveltek el.
Pedig összehúzták a nadrágszíjat: szinte teljesen leépítették a tagszervezést, a pénztári tisztségviselők bére és közterhe 65 százalékkal, az alkalmazottaké 43 százalékkal csökkent. Vannak pénztárak, ahol még futja egy-két évig is a tartalékokból (például az MKB még két évig működőképes a jelenlegi szabályozási környezetben is), de ez bizonyára nem mindenhol van így.
Pluszok és mínuszok is voltak
A PSZÁF összesített adatai szerint a pénztárak tavalyi nettó hozama sem alakult valami fényesen, -2,87 százalék volt az átlag. Ezen belül portfóliónként és pénztáranként a mínusz 6 és a plusz 9 között szóródtak a hozamok. De legalább megismerhetőek ezek az eredmények, és ha nem elégedett a tag, választhat másik pénztárt vagy portfóliót.
Az állami nyugdíjrendszerről eddig nem voltak hasonló számok, s kérdés, lesznek-e. Nem tudni, hogy mikor állnak fel az ígért egyéni számlák, s ha felállnak, akkor vajon azok milyen hozammal kecsegtetnek majd.
