Korábban hasonló okokkal magyarázta a kabinet a Mol-bevásárlást (amelyen egyébként nagyot bukott), de a járműipar stratégiai szerepe össze sem vethető az energiaszektorral. A gazdasági elemzők nem tartják logikusnak an lépést, amelyhez vélhetően hitelt kell felvennie.
Gimes Gergely, a Political Capital elemzője a Népszavának azt mondta: a döntés ráadásul komoly politikai támadásokat generálhat, mert nehezen kommunikálható egy 8,4 milliárdos bevásárlás az egyéb területeken mindenki által érezhető spórolás mellett. Gyömöre Máté, a Progresszív Intézettől ugyanakkor úgy vélte, a döntés csak szimbolikus jelentőségű, a Rába „nem fog számottevő bevételt hozni” a költségvetésnek.
Az biztos, hogy a malajziai befektetőknek jól jött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a piaci értékénél magasabb árat kínál a Rába-papírokért – írja a Világgazdaság. A lap szerint a befolyás növelésére nehéz magyarázatot adni, hiszen 16,15 százaléknyi részvényével a magyar állam eddig is a társaság legnagyobb tulajdonosa volt.
A Népszabadság szerint ugyanakkor van magyarázat. A Rába a jövőben gyárthat a honvédségnek új páncélozott szállító harcjárművet, terepjárót, teherautót, a közösségi közlekedésnek pedig buszokat. A lapnak név nélkül nyilatkozó befektetési szakember szerint már több helyről hallani, hogy a Rábát összevonnák a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Ikarusszal.
A kormány döntése egyébként nem mindenkit lepett meg, a portfolio.hu a tőzsdei híreket úgy kommentálta, hogy „valakik sejthették” a bejelentést, előre betáraztak a papírokból.
