Gazdaság

A valutauniós növekedés megtorpanását Magyarország és Csehország szenvedi meg

Londoni piaci elemzők szerint a kelet-európai térség megérezheti azt is, ha Portugália külső pénzügyi segítségre szorul.

A Moody’s Analytics – a Moody’s Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző és előrejelző szolgálata – új prognózisában közölte: azzal számol, hogy a következő időszakban lassulni kezd az euróövezeti növekedés, mivel a valutauniós tagállamok államháztartásuk konszolidálásának jegyében meredek kiadáscsökkentésbe kezdenek, vagy adókat emelnek, esetleg mindkét módszert egyszerre alkalmazzák.

Magyarország és Csehország különösen érzékeny lehet egy ilyen fejleményre, mivel e két országban a fő gazdasági hajtóerő az export, és az elsődleges kereskedelmi partner az euróövezet: Csehország kivitelének 50 százaléka, a magyar export 40 százaléka az euróövezetbe irányul.

Más nagy londoni házak derűlátóbbak a valutauniós növekedési kilátásokkal kapcsolatban, ám szintén további jelentős kockázatokat látnak.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – februárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében a vártnál jobb amerikai és euróövezeti gazdasági teljesítmény hatására jelentősen javította a két gazdasági erőcentrumra, és ezzel együtt a világgazdaság egészére érvényben tartott növekedési prognózisát.

A cég 2,7 százalékra emelte az amerikai gazdaság idei növekedésére adott becslését az előző előrejelzésében szereplő 2,2 százalékról, az euróövezetben pedig jelenleg 1,5 százalékos éves növekedést vár 2011 egészére a múlt hónapban jósolt 0,9 százalék helyett. Az EIU londoni szakelemzői ennek együttes hatásaként az előző előrejelzésben szereplő 3,8 százalékról 4,0 százalékra emelték a világgazdaság egészére adott – vásárlóerő-paritáson számolt – idei növekedési prognózisukat.

A ház szerint ugyanakkor távolról sem múltak el az euróövezeti szuverén adósságválsággal kapcsolatos kockázatok.

Az EIU elemzői “gyakorlatilag elkerülhetetlennek” nevezték, hogy Görögország és Írország után Portugália is külső pénzügyi segítség igénybevételére kényszerüljön. A cég szerint a piacon forgó portugál államadósság jelenlegi hozamszintjei “kiárazzák” Portugáliát a tőkepiacokról, és ugyanez érvényes a portugál bankokra is, amelyek finanszírozása változatlanul az euróövezeti jegybank (EKB) likviditási forrásaitól függ.

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői minap Londonban kiadott forgatókönyvükben szinte ugyanerre a véleményre jutottak. A ház szakértői szerint Portugáliát a piac “régóta a következő dominónak tekinti”, és most már nem az a kérdés, hogy Portugália a görögországihoz és az írországihoz hasonló EU/IMF-mentőcsomagra szorul-e, hanem az, hogy mikor.

Ezek a vélemények egybecsengenek a Moody’s Aanalytics hétvégi londoni elemzésében szereplő prognózissal. A cég szakértői közölték: várakozásuk szerint Portugália “még az (idei) első negyedév vége előtt” segítséget kér az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által létrehozott 750 milliárd eurós pénzügyi mentőalapból.

A Moody’s Analytics szerint egy ilyen fejleménynek “közvetett hatásai” lennének Közép- és Kelet-Európára. Az exportra gyakorolt hatás korlátozott lenne, mivel Portugália önmagában nem kulcsfontosságú kereskedelmi partnere a közép-kelet-európai térségnek.

Mindazonáltal Közép- és Kelet-Európa egyes gazdaságainak szoros kapcsolata az euróövezettel azt jelenti, hogy ezek a gazdaságok érzékenyek az euróövezeten belüli sokkokra. Így ha Portugália pénzügyi segítségért folyamodik, a befektetői félelmek a közép-kelet-európai térségben is erősödhetnek, ami akár a nemzetközi tőkepiaci hozzáférést is korlátozhatja egyes felzárkózó európai gazdaságok számára – áll a Moody’s Analytics hétvégi londoni elemzésében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik