Az MNB Monetáris Tanácsa hétfőn – november óta a harmadik egymást követő kamatdöntő ülésén ismét – 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, amely ezzel visszatért az egy évvel korábbi 6 százalékos szintre. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány nevében szakmailag elhibázottnak és indokolatlannak minősítette a döntést.
“Alapkamatot azért emel a jegybank, mert csökkenteni akarja az inflációt, ez pedig minden magyar állampolgár érdeke, hiszen az árstabilitás a közjót szolgálja” – hangsúlyozta az MNB elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.
“Mint minden magára valamit adó jegybankár, én is az alacsony infláció elkötelezett híve vagyok. Az emelkedő jegybanki alapkamat szűkíti a keresletet, élénkíti a megtakarításokat, és erősíti a forintot annak érdekében, hogy mérséklődjön az infláció. A Monetáris Tanács megfontoltságát mutatja, hogy az augusztusi, cél fölötti inflációt prognosztizáló inflációs jelentés után a testület tavaly novemberig nem lépett” – mondta Simor András.
A kérdésre, vajon átváltsák-e lakossági ügyfelek a svájci frankban lévő hiteleiket euróra, a jegybankelnök így válaszolt: “nem venném a bátorságot, hogy erre vonatkozóan tanácsot adjak a devizahiteleseknek”. Aki most “a svájcifrank-hitel kockázatában ül”, az az átváltás után eurókockázatra váltja át a svájcifrank-árfolyam rizikóját. Ezek a hitelek nem egyszer 10-15 éves hátralevő futamidejűek, és nem lehet tudni, hogy ezen az időhorizonton hogyan alakul az euró és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyama. Ráadásul, míg a forint euróhoz viszonyított árfolyamára a magyar gazdaságpolitikának lehet hatása, a svájci frank árfolyama nem áll és nem is állhat a magyar gazdaságpolitika látóterében.
Általános alapelv a jegybank elnöke szerint az, hogy abban a pénznemben érdemes hitelt felvenni, amiben a jövedelem keletkezik. A vállalatok esetében is szem előtt kell tartani, hogy azoknak a cégeknek érdemes devizában kölcsönöket fölvenni, amelyek exportbevétellel számolhatnak, azaz a devizabevételek miatt természetes árfolyamfedezettel rendelkeznek – mutatott rá Simor András.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a piacok hogyan fogadják majd a várható kormányzati csomagot, a jegybankelnök azt válaszolta, hogy nem kíván találgatásokba bocsátkozni. “Azt ugyan nem tudom, hogy a piac milyen méretű és tartalmú februári reformcsomagot tartana elfogadhatónak, de az biztos, hogy az idei költségvetés, üdvözlendő módon 3 százalék alatti államháztartási hiányt céloz meg”. A jegybank elnöke hozzátette: egy kiadáscsökkentő csomag akkor lehet eredményes, ha az strukturális és tartósan hat, azaz az állami kiadásokat több évre előre tartósan mérsékli. “
A piacok általában jól fogadják, ha egy nagy relatív adóssággal rendelkező ország kiadáscsökkentést jelent be, de fontos szempont annak forrása és fenntarthatósága is – mondta Simor András.
A miniszterelnök által az elmúlt napokban felvetett előrehozott hiteltörlesztésekkel kapcsolatban a jegybank elnöke elmondta, hogy az állam és az MNB összesen mintegy 14,5 milliárd euró hitelt vett fel az IMF-től és az Európai Uniótól, ebből 13 milliárd eurót közvetlenül az állam, 1,5 milliárdot közvetlenül az MNB vett fel. Az utóbbi összeg nem növeli az államadósságot, és azt az MNB a devizatartalék növelésére használta – közölte az elnök.
A kormányzat, az adósságát képező 13 milliárd euró nagyobb részét az MNB-nél forintra váltotta, és körülbelül 3 milliárd eurót devizabetétben helyezett el a jegybanknál. Ez szintén az ország devizatartalékait növeli. A nemzetközi intézményektől felvett hitelek egy részét korábban a bankrendszer megsegítésére különítették el. Az állam által nyújtott hitelek túlnyomó részét már visszafizették a bankok, míg a fennmaradó egymilliárd euró törlesztése 2012 júliusáig, negyedéves részletekben történik.
A nemzetközi intézményektől felvett hitelek visszafizetésének ütemezése hatással van az ország devizatartalékának alakulására, így ezt a szempontot is mérlegelni kell az adósság előtörlesztéséről szóló döntéshez – mondta az MNB elnöke.
