A magyar kormány egy csomagban akar megállapodni az orosz vezetéssel a kétoldalú együttműködés kérdéseiről és ha jól haladnak a tárgyalások ennek lezárását jelentheti novemberben egy miniszterelnöki találkozó – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter.
A tárcavezető kifejtette, hogy a csomagról folyó egyeztetéseken szó van az energiapolitikáról, a Malévről, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezőgazdasági együttműködésről, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról.
Ismételten cáfolta, hogy a kormány közvetlenül tárgyalna a Surgutneftegas-zal (Szurgutnyeftyegaz) a Mol-ban való részesedésének megvásárlásáról. Leszögezte: a kormány változatlan álláspontja, hogy magyar stratégiai vállalatban nem lát szívesen meghatározó külföldi tulajdonlást.
A Molnak is előnyös lenne, a piac kiszámíthatóságát növelné, ha a magyar állam szerezne tulajdonrészt a olajipari nagyvállalatban. Ha erről majd döntést hoz a kormány, a finanszírozást a piacról kell megoldani – mondta Fellegi Tamás.
A magyar-orosz tárgyalásokon szintén kiemelt téma a részben az orosz Vnyesekonombank tulajdonában lévő Malév, amelynek ügyében a kormány gyors és határozott megoldást szeretne elérni. Megerősítette, hogy “komoly, előremutató” tárgyalások folynak egy új szakmai befektetővel a magyar légitársaságról.
A nemzeti fejlesztési miniszter megerősítette, hogy a közeljövőben tárcájához kerül a teljes energiaszektor. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján már megszületett a politikai döntés arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Bencsik János vezette energetikai államtitkársága a fejlesztési tárcához kerül, ahol egységes energia- és klímaügyi államtitkárság működik majd.
A különböző szektorokra kiszabott válságadóval kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy az EU szabályaival összhangban álló megoldásról van szó, hiszen ez pénzügyi természetű, arányos, nem a tevékenységet adóztatja, nem sújtja a kisebb cégeket, és a lehető legkisebb mértékben avatkozik a piaci folyamatokba. Az érintett cégektől kapott visszajelzések is azt erősítik meg, hogy a befektetésekben, beruházásokban lehetnek visszaesések, de drámai változásra nem számítunk – tette hozzá.
Az energiaárak jövőbeni szabályozásáról szólva annak a reményének adott hangot, hogy januártól életbe léphet az új rendszer. Abban már egyetértés van a kormány és a szolgáltatók között, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Nagyon fontos szempont, hogy a lakosság meg tudja fizetni a szolgáltatások árait – állapította meg Fellegi Tamás.
A létrehozandó nemzeti közlekedési holding kapcsán kifejtette, hogy a szakértői anyagok különböző lehetőségeket vázoltak fel a MÁV és a Volán irányításának, szervezeti együttműködésének szorosságát illetően. Lényeges változásként azt emelte ki, hogy az állam nem vállalatokat, hanem feladatokat kíván finanszírozni.
Az állam és a magánszféra együttműködésében megvalósuló, úgynevezett PPP-fejlesztések leállítását azzal indokolta, hogy az elmúlt évek ilyen beruházásainál minden esetben csak az állam vállalt kockázatot, s a piacról olcsóbban lehetett volna finanszírozni ezeket a fejlesztéseket.
