Simonyi Tamás, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója hangsúlyozta: az adósság-GDP rátának az eddigi tapasztalatok szerint körülbelül 25 százalékkal kellett csökkennie a növekedés valódi megindulásához, így Magyarországon az üzleti bizalom teljes visszatéréséhez 60 százalék alá kellene csökkennie az államadósságnak, erre azonban ma nem sok esély látszik.
Az adósság vissza nem fizetése hosszabb távon káros, recessziót és magas munkanélküliséget okoz, és nem megoldás az adósság csökkentésére a magas infláció sem, mert az a bérből és fizetésből élőket sújtja – fűzte hozzá Simonyi Tamás.
A megszorító csomagok ugyanakkor megoldást jelenthetnek, mivel viszonylag ezek okozzák a legkisebb gazdasági visszaesést. Egy-egy válság után mindig el kellett telnie 4-5 évnek ahhoz, hogy az adósságállomány számottevő csökkenése és a gazdaság bővülése mellett erőre kapjanak a gazdaságok, a GDP-növekedés azonban önmagában nem elég.
Korábban az államoknak lehetőségük volt arra, hogy kontraciklikus gazdaságpolitikával élénkítsenek, jelenleg azonban nincs ilyen mozgástér, mert a válság beköszöntekor már “ellőtték ezt a puskaport”. Az Egyesült Államokban máig állami élénkítés folyik, azonban ezt nem lehet hosszú távon folytatni. Hozzáfűzte: minél később kezdődik el az adósságcsökkentés, annál fájdalmasabb intézkedésekre van szükség.
Az igazgató elmondta: a pénzügyi rendszer elsődleges célja jelenleg a stabilitás és a biztonság megteremtése, ez azonban a profitabilitás rovására megy. A bankoknak több tőke kell, nagyobb tartalékokat kell képezniük, meg kell tartaniuk likviditásukat, és több embert kell alkalmazniuk a kockázatkezelésre. Így azonban csökkenhetnek a profitok, ami szereplők eltűnéséhez is vezethet a bankrendszerben.
A KPMG igazgatója szerint a bankoknak nagyon nehéz a hitelportfóliójukat csökkenteni, mivel a válság miatt az ügyfelek sem tudják visszafizetni a hiteleiket, nincs forgalom és működő tőke, csökken a jövedelmezőség. Úgy vélekedett: a válság utáni időkben jelentősen meg fog változni a bankrendszer, és elképzelhető, hogy az egy-egy régióra vagy termékre koncentráló bankok a hitelezési tevékenységen kívül minden más, nem tőkeigényes tevékenységet kiszerveznek, nem akarnak majd “bankbirodalommá” válni.
