Hozzáteszik azonban: lehetséges, hogy a kormányt csak a piaci nyomás erősödése győzheti meg ennek szükségességéről. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege hétvégén kiadott, az elmúlt hét fejleményeire visszatekintő értékelésében azt írta: várakozása szerint a magyar jegybank következő pénzügypolitikai lépése kamatemelés lesz, de az MNB ezzel valószínűleg vár az október eleji önkormányzati választások utánig.
A londoni bank szakértői szerint ugyanis “még mindig van esély arra”, hogy a magyar kormány megújítja a hitelmegállapodást az IMF-fel és az EU-val, amint az októberi választások lezajlanak, és ez javíthatja a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulatot.
A JP Morgan elemzői ugyanakkor úgy vélik: a Magyarországra nehezedő piaci nyomás “intenzívebbé válására” lehet szükség a magyar kormány meggyőzéséhez arról, hogy fontos a megállapodás megújítása.
A ház az elemzéshez fűzött grafikonon ugyanakkor kimutatja, hogy a magyarországi befektetési termékeket terhelő kockázati felárak már korábban “elszakadtak” a térség egészére jellemző szinttől. A grafikus kimutatás szerint a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a nyár eleje óta 300-400 bázispont között mozog, ami azt jelenti, hogy a magyar szuverén adósságszolgálat teljesítésének kockázatbiztosítási tranzakciói minden 10 millió euró magyar államadósságra évente hozzávetőleg 300-400 ezer euróba kerültek az elmúlt hetekben a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre.
Ugyanezen időszakban a tágabb értelemben vett közép-kelet-európai térség szuverén törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusai a regionális CDS-árazási index (iTraxx SovX/CEEMEA) alapján átlagosan 200 bázispont környékén mozogtak.
A JP Morgan elemzői szerint a forint esetleges további gyengülése már a következő hónapokban kamatemelésre késztetheti az MNB-t, különösen akkor, ha a magyar befektetési termékek jelentősen alulteljesítenek a térség egészéhez mérve.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője ugyanakkor legújabb átfogó elemzésében úgy vélekedett: a piac a jelek szerint még mindig hajlandó “a jóhiszemű álláspontra” a kormánnyal szemben, valószínűleg abból a feltételezésből kiindulva, hogy az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos legutóbbi “vegyes” kormányzati jelzések az októberi választások előtti politikai játszma részei.
Ash szerint a piacon uralkodó általános nézet az, hogy a magyar kormány végül visszatér – vagy rákényszerül a visszatérésre – a tárgyalóasztalhoz a valutaalappal, és megállapodásra jut egy új programról.
Az RBS vezető londoni elemzője az értékelésben azt írta ugyanakkor: a ház nem bizonyos abban, hogy ez bekövetkezik, “tekintettel az egész IMF-sztorit kísérő retorika intenzitására”. A szakértő szerint az bizonyosnak tűnik, hogy az őszi önkormányzati választások előtt nem lesz megállapodás az IMF-fel és az EU-val.
A Royal Bank of Scotland kutatási vezetője ezt “magas kockázatú stratégiának” nevezi, tekintettel a változatlanul gyenge globális gazdasági-piaci állapotokra és a továbbra is “heveny kihívásokkal” jellemzett magyarországi gazdasági alaphelyzetre.
Ash szerint “bölcsebb stratégia lenne” a török kormány példájának követése. Törökországnak sikerült elnyernie a piac jóindulatát azzal, hogy nyitva tartotta az IMF-fel kötendő megállapodás lehetőségét. Valamilyen okból azonban a Fidesz-kormány egyre kevésbé tűnik hajlandónak arra, hogy megtartsa az IMF-program kilátása által jelentett “biztosítási opciót”, és inkább azt kockáztatja, hogy kiteszi magát a piaci hatásoknak – írta az RBS vezető felzárkózó piaci elemzője.
A Barclays Capital londoni befektetési csoport legújabb helyzetértékelése szerint egyelőre nincs jele annak, hogy akár a magyar kormány, akár az IMF változtatna álláspontján, ezért nincs meg az alapja a tárgyalásoknak egy esetleges új programról.
