Gazdaság

Hogyan tesz csodát Orbán?

Ha jövőre a költségvetést az új kormány hatályon kívül helyezi, akkor az lényegében pótköltségvetést jelent, hiszen a költségvetési törvényt utólag már nem lehet visszavonni – próbálta az FN.hu kérésére Akar László, a GKI vezérigazgatója értelmezni Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szavait .

Pótköltségvetéssel fordulnánk az

Pótköltségvetéssel fordulnánk az “új irányba”

Orbán Viktor a napokban a Hír TV egyik műsorában beszélt arról: ha föláll az új kormány, hatályon kívül helyezi a költségvetést, s „kisebbfajta csodát” fog tenni. A pártelnök kevés konkrétumot említett: utalt arra, hogy több forrást kapna a menzai étkeztetés, s az egészségügy (ugyanakkor maga a szociális miniszter is jelezte, Nehézkes lenne az ingatlanadó visszavonása

Akar László szerint bár pótköltségvetés régen – a Bokros-csomag idején – volt utoljára, politikailag teljesen érthető, ha az új kormány ezzel is jelezni akarja, hogy valami gyökeresen új kezdődik.

Az ingatlanadó visszavonása – amire a Fidesz korábban ígéretet tett – kissé nehézkes lenne, hiszen mire az új kormány föláll, addigra az adót már el kellett utalniuk az adózóknak. Viszont elvben lehetséges, hogy a már elküldött összegeket visszautalják, ha az új kormány az ingatlanadó eltörléséről dönt, ám ez tízmilliárdos nagyságrendű kiesést jelentene a bevételi oldalon – tette hozzá.

A kutató szerint leginkább a kiadási oldal átrendezésére nyílhatna évközben lehetőség, a hiányt nem hagyhatja elszaladni a kormány.

Beláthatatlan következmények

A vállalt hiánycél szándékos túllépése a rövid távú politikai előnyön túl nem tűnik ésszerű lépésnek az új kormány részéről, a befektetői bizalom megingása beláthatatlan következményekkel járhat – vélte Sárdi Bence londoni gazdasági elemző is az FN.hu megkeresésére.

A hiánycél akár csak néhány tizedszázalékos túllépésénél is (egy tizedszázalék kb. 25 milliárd forint) az állampapír-aukciók sikerességének csökkenésére, a hozamok drasztikus megemelkedésére, a magyar bankok pénzpiaci limitproblémáinak mélyülésére (azaz túl kockázatosnak tűnik majd a külföldi bankoknak a magyar bankokkal üzletelni – a szerk.) és további leminősítésekre is lehet számítani – vélte az elemző.

Ez utóbbi azért is veszélyes, mert ha a magyar államadósság besorolása valamely hitelminősítőnél kikerül a befektetési kategóriából, számos befektetési alap az állampapír-portfolió csökkentésére kényszerülhet befektetési politikájából adódóan, amely rendkívüli eladási nyomást gyakorolhatna a nem likvid állampapírpiacra. Mindez az elemző szerint a jelenlegi vagy a jelenleginél optimistább nemzetközi befektetési környezetben is bekövetkezhet.

Több mint „kisebbfajta csoda”

Roppant nehezek tehát a külső feltételei még egy „kisebbfajta csodának” is. A költségvetés egyes elemei természetesen módosíthatók, átrendezhetők a hiánycél föladása nélkül is. Mint arra például az FN.hu által megkérdezett foglalkoztatási szakértők

pontosítás

Mint Bibliát jól ismerő olvasóink figyelmeztettek, Jézus két alkalommal is tett ilyen csodát több evangélium szerint, nincs ellentmondás az evangéliumok adatai között.

Kétség kívül – mint egyik olvasónk írja – Jézusnak nem okozhatott gondot, hogy kevesebb forrásból többet elosszon, de – mint ugyanezen olvasónk is hozzáteszi – ez cikkünk lényegét nem érinti.

A film honlapja

->

Mint újszövetségi iratok írják, Jézus 4000 férfit látott vendégül 7 kenyérből, s néhány apró halból (avagy 5000 férfit 5 kenyérből, s két halból – az evangéliumok itt eltérő adatokkal szolgálnak).

Azt viszont egyik evangélium sem írja, hogy a következő alkalommal Jézus még több embert látott vendégül még kevesebb ételből. Márpedig ha Jézus sem vállalta föl, hogy kevesebb forrásból többet osszon el, akkor a kevesebb állami bevételből a több elosztogatása – további kölcsönök felvétele nélkül – nehezen nevezhető „kisebbfajta csodának”. Ez sokkal inkább nagyobbfajta csoda lenne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik