Az újság véleményének alátámasztására felhívta a figyelmet
arra, hogy egyrészt még mindig nyomást gyakorolnak a hazai gazdaságra az
államháztartási hiány megfékezésére 2006-ban indított takarékossági program következményei.
Másrészt a keresletkorlátozó gazdaságpolitika sem nyújt védelmet a növekvő
inflációval szemben: az árdrágulás áprilisban regisztrált 6,6 százalékos üteme
több mint kétszerese annak a szintnek, amelyet a központi bank célul tűzött ki.
Ha az ember még hozzáveszi mindehhez azt a politikai feszültséget, amellyel a
Gyurcsány-kormánynak a reformokba belefáradni látszó lakosság széles körű
csalódottsága miatt meg kell küzdenie, nyilvánvalóvá válik, hogy a nemzeti
banknak nem volt egyszerű dolga a kamatdöntés meghozatalakor hétfői ülésén –
írta a tekintélyes lap.
Rámutatott, hogy eredménytelenek maradtak a miniszterelnöki
hivatal felhívásai, hogy ne terheljék pótlólag a gazdaságot újabb
kamatemeléssel, a hazai valuta őre a várakozásnak megfelelően szavahihetőségét
és ezzel az árstabilitás célkitűzését tekintette elsődlegesnek: a monetáris
tanács egyhuzamban harmadszor is úgy döntött, hogy megemeli – méghozzá 25
bázisponttal – a jegybanki alapkamatot. A Neue Zürcher Zeitung szerint ezzel
Magyarország Románia mögött a második legmagasabb kamatszinttel rendelkezik az
Európai Unión belül.
tetőpontját, a pénzpiacon vitatott téma. Az emelési sorozat befejezése mellett
szól egyebek között a forint tapasztalható erősödése is, amely nem utolsósorban
az árfolyam szabad lebegtetésére hozott februári döntéssel magyarázható. Ám még
a hazai valuta erős árfolyama is csak korlátozott mértékben képes kordába
szorítani az áremelkedést – jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung, és utalt arra,
hogy a nemzeti bank a fogyasztói árindex 2008-ban várható növekedésére
vonatkozó előrejelzését a februári 5,9 százalékról 6,3-ra módosította.
