Sőt, mostanra csaknem háromszázat fedeztek fel belőlük. És bár ezek alaposan különböznek a Földtől, svájci kutatóknak most némi hasonlóságot is sikerült kimutatniuk: egy távoli planéta légkörében ugyanis a mi bolygónkon közönséges ködként ismerthez hasonló képződményt azonosítottak. A svájci Université de Genève csillagászai a HD 189733b nevű óriásbolygót vizsgálva vették észre a légköri jelenséget. Ez a planéta már egy ideje ismert.
Tudják róla, hogy valójában a Jupiterhez hasonló gázbolygó, és azt is: felszínén napjának közelsége miatt legalább 700 fokos hőség uralkodik. A ködöt a tudósok akkor regisztrálták, amikor a bolygó átvonult anyacsillaga előtt, így ezen – a mi Napunknál valamivel kisebb – objektum fénye a planéta atmoszféráján átszűrődve jutott el teleszkópjukig. Az elnyelt színképvonalak elemzésével sikerült a légkör összetételére és szerkezetére is következtetni. Ezek szerint a bolygó körül mintegy ezer kilométeres magasságban található a ködréteg, amely azonban nem a Földön megszokott vízgőzből, hanem főként szilárd vas- és alumínium-oxid, valamint szilikátszemcsékből áll. E füstszerű köd pedig valószínűleg hasonló meteorológiai jelenséget produkálna, mint a légköri porréteg itt a Földön: az ottani felszínről vörös naplementében gyönyörködhetnénk.
