Miniszterelnök ampullával – a felvétel bejárta a hazai televízió-csatornák hírműsorait. A napokban ugyanis maga Gyurcsány Ferenc jelentette be a hazai és nemzetközi nyilvánosságnak: a világon elsőként Magyarországon gyártják iparszerűen a madárinfluenza H5N1-es vírusa elleni oltóanyagot, miután a gyártást végző Omninvest Kft. hozzájutott a szer gyártásához és forgalmazásához szükséges engedélyhez. A bejelentéssel egy időben a kormányszóvivő tudatta, hogy a magáncég megkapta annak a 2 milliárdos állami támogatásnak az első részletét is, amelyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) célzott kutatási pályázatán keresztül nyert el.
HÁTTÉRKUTATÁS. Lapunkban korábban megírtuk, hogy az Omninvest Kft. 98 százalékát egy ciprusi cég birtokolja, amelynek valódi tulajdonosa ismeretlen, ezért nem tudni, hogy valójában kik férhetnek hozzá a milliárdos állami pénz fialtatásából származó nyereség döntő részéhez (Figyelő, 2006/8. szám). A múlt héten a sajtó tovább firtatta, ki állhat az off-shore cég hátterében, de Rácz Jenő egészségügyi miniszter azzal hárított: a magyar állam és az Omninvest között létrejött szerződéseket a Nemzetbiztonsági Hivatal kontrollálja.
Az Omninvest Kft. – miként arról korábban beszámoltunk – a kilencvenes években állami segítséggel szerzett a hagyományos influenza elleni védőoltásra gyártói monopóliumot a Magyarországon jelen lévő többi gyógyszercéggel szemben, és 1995-ben kötött először öt évre szóló szerződést a kormányzattal. Azóta minden évben kizárólag ettől a cégtől vásárolja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azt az oltóanyag-mennyiséget, amelyet a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjainak ingyenesen juttatnak el. Ez az utóbbi években 1,3 millió adag volt. Ezen felül tavaly a cég a madárinfluenza-kutatásban is részt vett, ennek kapcsán nagy összegű – egyes, hivatalosan meg nem erősített források szerint milliárdos – kutatási célú támogatást kapott a magyar államtól arra, hogy az Országos Epidemiológiai Központ orvosaival együtt, az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott antigénre alapozva, a H5N1 vírus elleni oltóanyagot kifejlessze. Tavaly ősszel az ÁNTSZ készített egy olyan tanulmányt, amely szerint érdemes lenne további többmilliárdos állami pénzt invesztálni a kft.-be, amely kapacitásbővítéssel tetemes bevételt érhet el a világpiacon. Ez történik most: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2 milliárdos hitelt, az NKTH pedig ugyanilyen összegű kutatási támogatást nyújt a cégnek. A kormányzat arra hivatkozik a befektetés kapcsán, hogy a világ számos országából érdeklődnek a magyar oltóanyag iránt, amely a madarakkal foglalkozásszerűen szoros közelségben dolgozókat képes megvédeni a H5N1-vírusfertőzés ellen.
Létezik tehát egy olyan magáncég, amely gyártói monopóliumára tekintettel minden évben menetrendszerűen jut nagy összegű állami megrendeléshez, épp erre a monopóliumra hivatkozva beszállhatott a madárinfluenza-bizniszbe – ugyanakkor tulajdonosi szerkezete a homályba vész egy ciprusi cég beiktatásával. A kérdés, milyen célokat szolgálhat, ha egy ilyen, 70 százalékban az állami pénzcsapból élő magáncég tulajdonát off-shore cégbe viszik ki.
ELFEDETT TULAJDONOSOK. Az eredetileg kereskedelmi és ipari szolgáltató kft.-ként bejegyzett Omninvestet 1991-ben két közgazdász, Laczkó Tamás és Vajó Péter alapította, de a társaság tulajdonosi szerkezete már 1993 októberétől bonyolultabbá vált egy off-shore cég bevonásával. Ekkor ugyanis 41,4 millió forintos tőkeemeléssel beszállt a társaságba a liechtensteini bejegyzésű Tucona International Trading and Consulting. „Abban az időben többek között Liechtensteinben lehetett a leginkább elfedni a valós tulajdonosok kilétét” – mutatott rá ennek kapcsán lapunk kérdésére egy neves adótanácsadó cég szakértője. A Tucona aligha lehetett gyógyszeripari befektető – hiszen semmiféle gyógyszergyártó kapacitással, vagy önálló kutatással nem rendelkezett -, mégis 34 millió forintnyi szellemi értéket tudott apportálni az Omninvestbe, mégpedig három gyógyszeripari szabadalom formájában, amelyek a nemzetközi piacon bevált, orrcseppekben használt hatóanyaghoz kapcsolódnak. A szabadalmak tulajdonosai nem ismertek, mindenesetre a cégiratok tanúsága szerint a Tucona nevében általában maga Laczkó Tamás intézte a hivatalos ügyeket Magyarországon.
Az állami megrendelésnek még csupán az ígéretével bírt az Omninvest, amikor 1993-ban megkezdték a pilisborosjenői speciális laboratórium felépítését, amelyhez – Laczkó Tamás közlése szerint – az Inter-Európa Bank (IEB) 950 milliós kölcsönét használták fel. Az első, öt évre szóló kizárólagos szerződés, nem kis parlamenti vitától övezve, 1995-ben jött létre az Omninvest és az állam között a hagyományos influenza-vakcina éves adagjának legyártására. Nem sokkal ezután, 1997-ben, a Tucona többségi tulajdonrészét a ciprusi Sumpter Pharmaceuticals Limited vette át. „A legfejlettebb országokat tömörítő OECD a pénzmosás elleni küzdelem részeként akkortájt kezdte szorgalmazni, hogy a valódi tulajdonosok teljes elrejtésére ne legyen lehetőség, és mivel félő volt, hogy Liechtenstein aláírja az egyezményt, az országból sok cég vándorolt el” – említ egy lehetséges okot a szakértő. Ciprus viszont az európai országok között a legjobb búvóhely azoknak, akik nem szeretnék felfedni cégük valós tulajdonviszonyait. Az ottani jogrendszer szerint ugyanis elég egy speciális szerződést kötni (declaration of trust), amelyben névleges tulajdonost neveznek meg. Ezek után mindenben a névleges tulajdonos jár el, a valódiak pedig úgy maradnak a háttérben, hogy a cég üzleti tevékenységét befolyásolhatják, és a hasznot is ők élvezik. Márpedig a ciprusi cégbíróság adatai szerint a Sumpter valódi tulajdonosait is éppen egy ilyen háttérszerződés titkosítja. Az ügyvédi titoktartás miatt kilétüket csak a ciprusi központi bank fedheti fel, kizárólag indokolt esetben. Ilyen lehetett például a magyar nemzetbiztonsági szolgálat vizsgálata, amelyet el is végeztek, de az eredményét nem hozzák nyilvánosságra.
 |
Milliárdok nyomában
1. Omninvest Kft. az elmúlt években állami milliárdokhoz jutott megrendelések, hitel és fejlesztési támogatás formájában, s a madárinfluenza elleni vakcina majdani exportjából (amelyből a magyar állam is részesül) ugyancsak hatalmas bevétel származhat.
2. Az Omninvest nyereségéhez kedvező adózási feltételekkel férhet hozzá meghatározó tulajdonosa, a ciprusi bejegyzésű Sumpter Pharmaceuticals Ltd., amelynek valódi, az üzlet teljes hasznát élvező tulajdonosai árnyékban maradnak.
3. A Sumpter 99,9 százalékos érdekeltségébe tartozó Econet Kft. (amelyet eredetileg az Omninvest két alapítója, Laczkó Tamás és Vajó Péter hozott létre) 2005-ben 990 millió forintos tőkeemelésben részesült a ciprusi off-shore cég részéről. |
|
|
|
|
Kutatásunk során ráakadtunk a Sumpter másik magyarországi érdekeltségére: a ciprusi cég 99,9 százalékos tulajdonosa még az Econet Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft.-nek (amely nem azonos a budapesti tőzsdén forgó econet.hu pénzügyi tanácsadó céggel). Ennek története nagyon hasonló az Omninvestéhez: 1991-ben ugyanaz a két alapító, Laczkó és Vajó hozta létre, csupán néhány hónappal az Omninvest előtt. Mielőtt a Tucona beszállt volna az Omninvestbe, még 1992-ben az Econetben is megjelent, mégpedig úgy, hogy az addigi tulajdonosok a liechtensteini cégre ruházták át 50-50 százalékos részesedésüket. Ezek után nem meglepő, hogy a Sumpter 1997-ben az Omninvest mellett az Econetet is átvette a Tuconától. Kibontakozik tehát egy egyszerű cégkonstrukció: a ciprusi Sumpter nem tesz mást, mint tulajdonolja a két magyarországi céget, az Omninvestet és az Econetet. Az üzleti életben bevett szokás efféle ciprusi holding céget szerepeltetni tulajdonosként, amelynek több előnye van: anonimitást és kedvező adózási lehetőséget biztosít a valós tulajdonosoknak, illetve eladásra készítheti fel a magyar érdekeltségeket. Az Európai Unión kívülről érkező potenciális felvásárló ugyanis adófizetés nélkül veheti meg a ciprusi holdingot, és vele együtt a magyar társaságokat is. Ezt a megoldást elsősorban az orosz és közel-keleti befektetők használják előszeretettel. A szakértőink szerint viszont nem valószínű, hogy a liechtensteini kezdeteket is figyelembe véve már 13 éve vár az adandó alkalomra az a bizonyos külföldi vevő, miközben az Omninvest és az Econet tevékenysége és piaci helyzete időközben többször változott. Például 1993 és 2000 között mindkét magyar társaság belevágott a gépjármű üzemanyag nagy- és kiskereskedelembe is – ma már viszont egyik sem végzi ezt a tevékenységet. De akkor ki lehet a titokzatos tulajdonos? Elképzelhető, hogy a ciprusi Sumpter közbeiktatása csupán egyszerű adóoptimalizálást célzó rutinmegoldás; számos ehhez hasonló holding működik magánpénz kedvező megforgatására, ez teljesen legális. És magánpénz esetében magánügynek is számít. Csakhogy az Omninvest bevételi oldalán évente menetrendszerűen érkező, immár milliárdos állami megrendelés szerepel, ami – ha nem is feltétlenül utal illegális tevékenységre – kételyeket támaszthat a közpénzek felhasználásának átláthatóságát illetően.
ÉRDEKES EGYBEESÉS. A Figyelő megkérdezett egy off-shore cégekkel foglalkozó szakértőt, hogy az ily módon kialakított cégszerkezetből a rejtőzködő tulajdonosok hogyan tudnak Magyarországon pénzt kivenni, ha az egyik társaságot nem akarják a rivaldafénybe állítani. A válasz egyértelmű volt: a másikban kell törzstőkét emelni. Az Econet mindig a minimális jegyzett tőkével rendelkezett, 2000-től 3 millió forinttal. Ám tavaly júniusban a Sumpter 130 millió forintos törzstőke-emelést hajtott végre. A nagy pénz azonban ősszel kezdett dőlni: a szeptember 22-i közgyűlésen a Sumpter további 860 milliós törzstőke-emelésről döntött. Az összeget a ciprusi cég az IEB-n keresztül három részletben utalta át (szeptember 26-án, 27-én és 28-án) a fő tevékenységként tanácsadást végző Econet Kft. számlájára. Ekkorra az Omninvest az ÁNTSZ-szel közösen már kifejlesztette a madárinfluenza elleni vakcinát – többnyire állami pénzből. Érdekes az egybeesés: éppen szeptember 26-án, kamerák kereszttüzében oltották be a kísérleti vakcinával Rácz Jenő egészségügyi minisztert, Bujdosó László országos tiszti főorvost, és Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízottat.
A 3 milliós Econetből tehát három hónap alatt milliárdos cég lett. Szakértőink szerint figyelemre méltó lehet, hogy a csoport (Omninvest, Econet) tagjai közötti pénzmozgást a ciprusra telepített holdingtársaság (Sumpter) közbeiktatása miatt gyakorlatilag lehetetlen követni. Így természetesen azt sem lehet megállapítani, hogy az Econetnek juttatott csaknem 1 milliárd forint valójában honnan származik. Hasonlóan kialakított holdingok esetében a befektetők gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy a cégeiken keresztül a forrásokkal együtt a kockázatokat is más területekre helyezik át. A fő tevékenységként tanácsadással foglalkozó Econet a tőkejuttatás után a pénzzel önállóan rendelkezhet és vállalkozhat akkor is, ha esetleg az Omninvest nagy madárinfluenza-üzlete mégsem hozza meg a remélt mesés bevételt.
