A fővárosi sikerek után döntött úgy a vállalat, hogy vidéken is terjeszkedni kezd. Ez a Skála piaci kivonulása után indokolt is, mert így rés támadt a minőségi ruházati kiskereskedelemben. Ezt a lukat először az alacsonyabb árkategóriával dolgozó C&A akarta betölteni, őt követte a drágább Zara, majd a Stefanel és a Hennes & Mauritz jelent meg a piacon.
A Benetton kisebb alapterületen, felújított boltjában kíván értékesíteni, de a jól csengő márkanévnek nem sikerült igazán komoly helyet kivívnia a fővárosi piacon – írja a Napi Gazdaság. Ennek oka valószínűleg az, hogy a magyar fogyasztók továbbra is rendkívül árérzékenyek: egy-egy háztartás alsó- és felsőruházatra költött összege a múlt évben nem érte el a 450 eurót, azaz 110 ezer forintot a Gfk Hungária Piackutató felmérései szerint.
A piaci adatok alapján a magyar fogyasztók átlagosan évente 26 alkalommal költenek ruhára, alkalmanként 4000 forintot. Nagyrészt piacon és utcai árusoknál, vagy távolkeleti boltokban vásárolnak, darabonként átlagosan 1500 forintot költve rájuk. A vásárlások csak mintegy 14 százaléka bonyolódott szaküzletekben. Az ország északi régiójában pedig túlnyomó többségben a hipermarketekből szerezték be ruházatukat a háztartások.
Mindennel együtt azonban elmondható, hogy a magyar ruházati piac 2004-ben lassú, de stabil fejlődést mutatott, mind a mennyiség, mind az érték tekintetében.