Vihart kavart Baldauf László, a CBA egyik alapítója, amikor a Figyelőben bejelentette, hogy két éven belül részvényitársasággá alakul, s tőzsdére vonul a lánc (Figyelő, 2005/13. szám). A békés megyei Élésker Kft. 20 üzletével és raktárával március végén rendkívüli gyorsasággal lépett át a CBA-ból a Reálba. Hild Györgyné, az Élésker ügyvezető igazgatója egyszerűen üzletpolitikai döntésnek tartja az átlépést egy ugyanolyan „magyar láncba”, s mereven elzárkózott a további magyarázattól. Mindenesetre negyven ember egyhetes rohammunkában végzett az új üzletek „reálosításával”. 
Fővárosi üzlet. A szűkebb környezet rugalmas kiszolgálására törekszenek.
„Az Élésker Kft. a Reál által kínált alternatívát versenyképes válasznak tartotta a piaci kihívásokra” – utasítja vissza a kivásárlásról szóló sajtóhíreket Kujbus Tibor, a Reál Rt. cégvezetője. A Figyelő információi szerint másokkal is tárgyalnak, ám ezt a Reálnál nem erősítették meg. Az átlépések oka lehet, hogy egyes vállalkozók féltik függetlenségüket a közös részvénytársasággal járó teljes vagyoni integrációtól.
EGY TAG-EGY SZAVAZAT. Kiss László, a Kisalföldi Füszért vezérigazgatója, a Reál igazgatósági tagja a láncuk szellemiségével magyarázza a váratlan jelenséget: a Reál-tagok független kereskedők szabad szövetségét alkotják a beszerzési társaságban. Ma sem vagyonarányos a szavazás, hanem az „egy tag-egy szavazat” rendszer van érvényben. A Reál Hungária Élelmiszer Rt.-t a CBA-ból kivált 7 regionális központi raktár tulajdonosa hozta lére 2001-ben. A beszerzési szövetséghez két kiskereskedelmi hálózat tartozik: a mintegy félezer, többségében 200-300 négyzetméteres eladóterű üzletet felölelő Reál Élelmiszer üzletlánc, valamint az 1700 darab száz négyzetméternél kisebb önálló boltból álló Reál Pont lánc. Az üzletek független vállalkozások tulajdonában vannak, amelyek a beszerzési és az egységes működésből adódó előnyökért „csatlakoztak”. 
Más beszerzési társaságokkal ellentétben a Reál-tagok azóta sem kívánják egyetlen egységes társaságba „beolvasztani” a tagvállalkozásokat. Kiss László szerint a Reálnál bevált, hogy „csak annyi kötelezettséget kell vállalni, amennyi szükséges, és annyi szabadságot meghagyni, amennyit lehetséges”. Arra törekszenek, hogy minden üzlet a lehető legrugalmasabban tudja kiszolgálni szűkebb környezete igényeit, így növelve a csoportosulás versenyképességét. A Reál fennállása óta háromszorosára, 240 milliárd forintra növelte forgalmát, ezzel az ACNielsen-Mai Piac 15-ös toplistáján 2004-ben az 5. legnagyobb kereskedelmi lánc lett (lásd a toplistát). A több mint 250-féle saját márkás terméke adja már a forgalom egytizedét, és az Éléskerrel együtt már csaknem 2,2 ezer üzlet kapcsolódik a lánchoz.
Az alapítók úgy látják, hogy csak „helyben”, a kisebb üzletek rugalmasságával verhetik meg a multikat. A kereskedelmi prognózisok alapján a hipermarketek mellett ugyanis azoknak a helyi kis „kényelmi” boltoknak van jövőjük, amelyek akár helyben főzött kávéval, ott sütött pogácsával, zsömlével is rugalmasan igazodnak a környékbeli vevőikhez, és inkább a közepes áruházak lesznek bajban. Csornán a Penny Market, a Plusz, a Lidl és a Spar „szomszédságában” is virágzik a Reál bolt. Az átlagosan 60 négyzetméteres eladóterű boltocskákból álló Reál Pont ezért is teljes értékű hálózat, amelynek népszerűsítésére áldoznak is. A listaáras reklámköltés szerint a kereskedők rangsorában tavaly – a Lidlt, a CBA-t megelőzve -708 millió forinttal a 7. volt a Reál.
Helycsere az élen
A Metro Kereskedelmi Kft. és a Spar Magyarország Kft. közös beszerzési társaságát (Metspa) megelőzve a CBA bizonyult 2004-ben a legnagyobb összforgalmú (és nem összárbevételű) élelmiszer-kereskedelmi cégnek az ACNielsen és a Mai Piac most kiadott kereskedelmi toplistáján. Az adatok szerint az úgynevezett napi fogyasztási cikk szegmensben 10 százalékkal, mintegy 260 milliárd forinttal növekedett az összforgalom tavaly. Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen Piackutató Kft. igazgatója szerint a hipermarketek és a diszkontok generálják az élelmiszer-kereskedelmi koncentrációt, amely az idén tovább folytatódik. A 200 négyzetméter eladóterű, azon belül főleg a 60 négyzetméternél kisebb független – nem láncba szervezett – üzletek piaci súlya csökkent. Magyarországon az egymillió lakosra jutó hipermarketek száma azonban nemcsak a nyugat-európai átlagtól marad el, de még a szlovákiaitól is. A szakember így az idén akár további 15-16 hipermarket nyitását is lehetségesnek tartja.
tében sem várható alapvető növekedés. Számos több ezer négyzetméteres szupermarketje is van a láncnak, de egyelőre nem tervez hipermarket-építést. Helyben – falun, kisvároson belül – akarnak a „legnagyobbak, legerősebbek” lenni, annak ellenére, hogy vidéken kisebb a vásárlóerő, ráadásul ugyanebben a szegmensben versenyez a CBA és a
Co-op Hungary is. A Reál ugyanis elsősorban vidéken erős, bár egyre-másra nyílnak nagyvárosi, sőt fővárosi üzletei is. Mértéktartóak a fejlesztési tervek, amelyben külföldi terjeszkedés egyáltalán nem szerepel. „Nem akarunk abba a hibába esni, hogy sokat markolunk, de keveset fogunk” – jegyzi meg Kujbus Tibor. Országos központi logisztikai bázist sem építenek, mert a 25-40 kilométeren belül elérhető 7 regionális központi raktár és kapcsolódó 54 raktárház praktikusnak bizonyult. Igaz, hamarosan átadnak egy új regionális raktárt Szadán.
A Reál bírálói azonban éppen a gőzerővel beruházó, külföldön is terjeszkedő konkurensek miatt tartják kockázatosnak az óvatos fejlesztési stratégiát, amely hosszú távon akár a lánc önállóságát is veszélyeztetheti. Kujbus Tibor szerint azonban bevált a reális üzletpolitika és a fontolva haladás, amit nem csak az új átjelentkezési hullám támaszt alá, hanem az is, hogy a szinte a semmiből indult Reál négy év alatt megháromszorozta az árbevételét és a négyszeresére növelte üzletei számát.
