Gazdaság

Olvasni jó!

Jó néhányan megjósolták az utóbbi években a Gutenberg-galaxis végét, elparentálták a könyveket és az olvasást, úgy is, mint a média elképesztő fejlődésének elkerülhetetlen következményét. A médiumokról szóló könyvtárnyi irodalomban jóformán mindent megtalálunk – és mindennek az ellenkezőjét – e témáról éppúgy, mint a kommunikációról, az információról. De talán mégsem mindent. Ezt bizonyítja két brit tudós professzor A média társadalomtörténete című szerfelett szórakoztató és színvonalas ismeretterjesztő munkája. A jeles szerzők, Asa Briggs és Peter Burke a médiumok társadalom- és kultúrtörténetét – megfogalmazásuk szerint – megtűzdelték politikai, gazdasági és technikai megközelítéssel, miközben igyekeztek elkerülni a megtévesztő leegyszerűsítéseken nyugvó technikai determinizmust. Magyarán: azt a széles körben ismert nézetet, amely csaknem kizárólag a nagy jelentőségű technikai fejlődéssel magyarázza a média világában bekövetkezett változásokat, s azok társadalmi, gazdasági következményeit.


Olvasni jó! 1

A Gutenbergtől az internetig alcímű médiatörténet – persze nem tagadva a műszaki haladás horderejét – e felfogást cáfolva veszi sorra a könyvnyomtatás forradalmától a négy egymást követő és részben átfedő korszakot, a sajtó, a rádiózás, a mozi és a televízió korát, s eljut a mához, az internet korához. Ámbár az információs társadalomról csupán az utóbbi évtizedekben beszélünk, tagadhatatlan, hogy az információ jelentősége – a tájékoztatás, az oktatás, a szórakoztatás „szentháromsága” – voltaképpen végigkíséri az egész történetet. Még akkor is, ha a tájékoztatás egészen mást jelentett a rádiózás, a televízió avagy az internet elterjedése idején, hogy a korábbi időkről már ne is szóljunk. Mindamellett megemlítendő egy fontos jelenség: az információ és a szórakoztatás közötti határok a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában egyre inkább elmosódnak, és ez várható a jövőben is.

Nem hagyható említés nélkül az sem, hogy a média történetét a változás jellemzi. A megjelenő új technikai vívmányok – így a rádió, a televízió – óriási kihívást jelentettek a nyomtatott sajtó számára. Ebből azonban nem következik – és ez a szerzők egyik legfontosabb megállapítása -, hogy valamely új médium képes volna teljesen kiszorítani a másikat, „az előzőt”. Amiképpen a kézzel írt kódexek fontosak maradtak a könyvnyomtatás korában, úgy a könyv, a rádió is megmaradt a televízió elterjedése idején. Mindeközben persze a rádió is hosszú utat tett meg az egykori detektoros, majd soklámpás készülékektől a mai, mindent tudó tranzisztoros masinákig. Ugyanez elmondható a mozi és a tévé párharcára is, hiszen a legkorszerűbb tévékészülékek meg a legújabb videók mellett is fennmaradtak a régi „kispiszkos” mozik utódai, a népszerű multiplexek. Így tehát továbbra is számolhatunk a régi meg az új, ha nem is mindig „békés” egymás mellett élésével. Ámbár többnyire elkerülhetetlen a korábban akár csodának is tekintett technikai találmány későbbi újraértékelése és újjáalakítása.

Asa Briggs-Peter Burke: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig 417 oldal • Napvilág Kiadó, 2004. • Ára: 3450 forint

Arról, hogy hol is tartunk ma a számítógépek, az internet, a mobiltelefonok és más, már mindennap használatos, a tanulást, a szórakozást, a tájékoztatást szolgáló technikai eszközök korában – arról sok hasznos és színes példát, eszmefuttatást, fejtegetést olvashatunk ebben a mindenkinek csak ajánlható történetben. De hogy mit hoz a jövő? Azt bizony nem tudjuk, legfeljebb annyit, hogy nincs okunk az elkeseredésre, s ne sirassuk el a könyvet. Még akkor sem, ha ma sincs megnyugtató válaszunk Vörösmarty Mihály 160 éve feltett bölcs kérdésére: Ment-e a könyvek által a világ elébb? Mert ha netán nem is mentünk előre, az nem a könyvek vétke.

Maradjunk annyiban: olvasni jó!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik