Költőprojektek

Ady érmindszenti szülőháza egy archív felvételen. Fürdő helyett marad a gémeskút?

Mi mást kívánhatna az elgyötört utazó, miután a kátyúkkal bőségesen megszórt egyetlen, félreeső kis országúton végre elvergődik Adyfalvára – hajdani nevén Érmindszentre, Ady Endre szülőfalujába -, mint hogy megmártózzon egy termálfürdő frissítő és nyugtató vizében. Ám akármilyen nagyra értékelnék is a költő gyökereit kutató turisták az effajta kényeztetést, belátható időn belül aligha lesz részük benne. Nem sok remény maradt ugyanis arra, hogy megszületik az a termálfürdővel egybekötött adyfalvi zarándokközpont, amelynek megépítésére néhány éve 320 millió forintos támogatásról szóló ígéretet kapott Budapesttől a Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A pénz meg is van, csakhogy az a püspökség helyett másokhoz került – egy másik projektre.

VÁLASZTOTTAK. Az egyházkerület még a Fidesz-érában nyújtott be pályázatot a magyar kormányhoz. A Széchenyi Terv keretében kértek támogatást egy Adyfalván megvalósítandó projektre, amely magában foglalt egy 300 férőhelyes szállodát (Bukarest legnagyobb szállodái is legföljebb félezer férőhelyesek), egy termálfürdős zarándokközpontot, valamint az Ady Endre emlékház renoválását. A támogatásról meg is született a döntés. Igaz, miután a Széchenyi Terv nem alkalmas effajta, határon túli beruházások finanszírozására, a gazdasági tárca átirányította a kérést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, ahol végül oda is ígérték az említett 320 millió forintot. Időközben azonban elérkeztek a választások, és az első forduló után Rockenbauer Zoltán miniszter már nem írta alá a szerződést. Az Orbán-kormány működésének utolsó napjaiban Tőkés Lászlónak írt levelében, még megerősítette ugyan a tárca korábbi ígéretét, de már azzal a megjegyzéssel, hogy a pénzt az utódja utalja majd át, amennyiben egyetért az általa előkészített ügylettel. Szerződést tehát nem kötöttek – a Medgyessy Péter vezette kormányzat pedig rövid úton elvetette az Adyfalvának nyújtandó támogatás ötletét.

Bevásárlóközpont Nagyváradon. Vállalkozó az RMDSZ projektjében.

Ezzel szemben pontosan ekkora összeget, 320 millió forintot kapott a nagyváradi székhelyű Mecénás Alapítvány és a Tempfli József megyéspüspök vezette Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye egy, az adyfalvira számos pontban hasonlító projektre. Ez utóbbi szintén egy olyan, Ady Endre emlékét ápoló magyar ifjúsági központ létrehozását vette tervbe, amely egy szállodából, egy kongresszusi központból és egy üdülőrészlegből állna. A hasonlóság persze érthető, hiszen a magyar gazdasági és kulturális tárca között a 320 millió forint elkülönítéséről szóló megállapodás az ügyletet koordináló Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint éppen azt tartalmazta, hogy a szóban forgó összeget a határon túl kell elkölteni, mégpedig egy turisztikával összefüggő egyházi projektre.

Tőkés püspök mégis azzal vádolja a magyar kormányt – sőt állítólag pert is fontolgat -, hogy az a nekik járó 320 milliót „eltérítette” a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közeli Mecénás Alapítványhoz és a katolikusokhoz. Utóbbiak viszont állítják, hogy az övék egy különálló pályázat, ami korántsem csupán akkor jutott az eszükbe, amikor Adyfalva már megszerezte az előző kormány jóváhagyását a maga ötletéhez. „A támogatást nem vették el senkitől, ugyanis közölték velük, hogy az összeget vagy a Mecénás Alapítvány kapja, vagy senki sem tudja majd lehívni” – állítja Földes Béla kuratóriumi tag.

BÖKKENŐ. Alighanem már csak azért sem, mert a Tőkés-féle elképzeléssel volt egy kis bökkenő. Míg Nagyváradon minden szükséges hatósági papír rendelkezésre állt, Adyfalván hiányzott a termálfürdő-beruházási engedély, ami joggal aggaszthatta a Medgyessy-kabinetet. Fönnállt a veszély, hogy egy olyan fejlesztés mellett kötelezik el magukat, amely végül sosem valósulhat meg. Arról nem beszélve, hogy Adyfalvára még tisztességes út sem vezet, mi több, az apró településen ma már csak néhány tucatnyi magyar él, többségében idős emberek. Ha pedig mindez még mindig nem lett volna elég, a Mecénás Alapítvány és a nagyváradi RMDSZ azzal is érvelhetett, hogy a „rivális” elképzeléssel ellentétben ők az anyaországi pénzeken felül uniós alapok felhasználását is betervezték.

Igen ám, csakhogy egyeseknek szemet szúrt: a nagyváradi RMDSZ elöljárói mellett a Mecénás Alapítvány egyik alapítója az a Mudura Sándor, akiről köztudott, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök régi jó barátja. Igaz, a többek között a nagyváradi Lotus Market bevásárlóközpontot jegyző Mudura kilépett az alapítvány kuratóriumából, még mielőtt a 320 milliót odaítélték volna, a budapesti döntés pártatlanságát mégis sokan megkérdőjelezik. Ráadásul Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ választmánya és a Mecénás Alapítvány elnöke is elismeri: Mudura kilépésének éppen az volt az oka, hogy „elkerüljék az esetleges támadásokat”. Nem minden alap nélkül tartottak ettől, hiszen az alapítványt már korábban is sokan bírálták, amiért abban az RMDSZ mellett a plázatulajdonos Mudura is szerephez jutott.

A Tőkés-tábor a szó szerint készpénznek vett budapesti ígéret be nem tartása mellett egyébként azt is nehezményezi, hogy noha Ady Endre a református felekezethez tartozott, mégis a katolikusok vehetnek részt az Ady-projektben. A baj csak az, hogy ezzel a kétségkívül nyomós vallás- és kultúrtörténeti érvvel szemben cseppet sem kevésbé fajsúlyos üzleti megfontolások állnak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a nagyváradi létesítmény sokkal életerősebb lehet az adyfalvinál, hiszen az – mint Kiss Sándor fogalmaz – „nem egy Isten háta mögötti kis faluban”, hanem a bő 200 ezer lakosú Nagyvárad népszerű strandja melletti egyhektáros területen épül fel.

RITKA ENGEDÉKENYSÉG. A telket egyébként a helyi önkormányzat azzal a feltétellel bocsátotta a Mecénás Alapítvány rendelkezésére, hogy az az eddigi három magyar nemzetiségű diák mellett 10 évig három románnak is ad szociális ösztöndíjat. Talán ennek a vállalásnak is köszönhető, hogy némi meglepetésre a nagyváradi önkormányzat román képviselői is megszavazták a kezdeményezést – mi több, három szélsőjobboldali, „magyarfalónak” tartott tanácstag is „igennel” voksolt -, azaz áldásukat adták egy lényegében magyar beruházásra, ami ha nem is példátlan, feltétlenül ritka esemény.
Mivel már javában zajlik a június eleji önkormányzati választások kampánya, ráadásul november végén Romániában parlamenti és elnökválasztást is tartanak, az RMDSZ vezetősége – leszámítva a nagyváradiakat – nem kívánta kommentálni a fejleményeket. Annál is kevésbé, mert bár Tőkés László mindmáig az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, az utóbbi időben sokak szerint akár a szervezet szakadását is előrevetítő kezdeményezések elindítója volt, és a frakciók megbékélése érdekében éppen március 25-én kezdődött párbeszéd közte és Markó Béla, a szövetség elnöke között.