Megadták a tejtermelők az alaphangot a múlt pénteken kezdődött Nemzeti Agrárkerekasztal tárgyalássorozatának. Bejelentették, hogy február 16-ától kezdődően 12 napos országos forgalomlassító demonstrációt tartanak, ha nem tudnak megegyezni az agrártárcával a tejár-támogatásban. A kezdeményezéshez csatlakoztak a szintén válságtól szenvedő sertés- és baromfitartók is. 
A tejfelesleg eltüntetése. Általános fejetlenség.
KIVONULÓK KÉRTÉK. Az egyébként is puskaporos hangulatban ilyen előzmények után ült össze az első agrárkerekasztal plenáris ülés, ahol a résztvevők már a vitatémákban sem tudtak megegyezni. Németh Imre miniszter csak közép és hosszú távú stratégiai tervezésre akarta felhasználni az együttlétet. Az ellenzéki politikusok viszont a távlatos tervezés előtt napi bajokra (a tej-, hús-, baromfipiaci válságra) akartak azonnali orvosságot. Ezt a megközelítést azonban a plénum elvetette. A miniszter felajánlotta ugyan, hogy – a stratégia-tervezésre hivatott 9 bizottság mellett – e héten létrehoznak egy munkacsoportot a napi agrárbajok megoldására is, a két ellenzéki párt viszont ezt nem fogadta el. Képviselői kivonultak az ülésről, és addig nem térnek vissza, amíg a válságelhárítással foglakozó “tűzoltó bizottság” be nem fejezi a munkáját. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségét képviselő Jakab István elnök is távozott később, mert az ülés elvetette, hogy a résztvevők 20 százalékának kérésére is napirendre tűzhessenek javaslatokat.
Az első kerekasztalvitát kudarcnak értékelő gazdakörök, valamint a Fidesz gazdatagozatának képviselői ezek után nem csitították a demonstrációt szervezőket. A tőlük független, a nagy agrárvállalkozásokat és szövetkezeteket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakmai muníciót adott ugyan a tejdemonstrációt szervezőknek, de egyelőre nem kötelezte el magát a tiltakozás mellett: több vasat is tart a tűzben. A MOSZ vezetői a héten tárgyalnak a szaktárcával, hátha tej- és sertésfronton érdemi méretékű támogatási kedvezményeket csikarhatnak ki. A MOSZ égisze alá tartozó Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmánya el is fogadná a tejre a literenkénti 4 forintos támogatást, ha azt a tárca nemcsak márciusig, hanem április végéig adná – de ez sem lenne elég önmagában. A választmány a nagy tejfeldolgozókkal is tárgyal, hogy a jelenlegi, literenként 58-62 forintról ismét 70-72 forintra srófolja fel az átvételi árat. Horváth Gábor MOSZ-főtitkár a szabályozatlan piacon helyzetükkel visszaélő tejfeldolgozók megtöréséhez is a tárca közreműködését várja. “Megengedhetetlen, hogy egyes dél-magyarországi tejfeldolgozók úgy zsarolják meg a gazdákat, hogy ha nem fogadják el a megajánlott – az önköltségnél alacsonyabb – 62 forintos tejárat, akkor nem szerződnek. Ám a szerződésen kívüli tejet csak 40 forintért veszik át” – hangsúlyozza Horváth.
Többnek tűnt
Érdekképviseleti számítások szerint a 293 milliárd forint idei agrártámogatási keretből 136 milliárd uniós forrás. A brüsszeli pénzből 60 milliárd pályáza-tokkal, csak a megvalósítás arányában, akár évekkel később érhető el a garancia, illetve az orientációs alapokból. A 76 milliárd forint közvetlen, terület alapú EU-támogatást is csak decembertől, az eddigi gyakorlat alapján inkább 2005 elején kaphatják meg a gazdák. A 2004. évi nemzeti költségvetésben több soron összesen 180-185 milliárd forint szerepel agrárcélra. A pályázatos és a terület alapú EU-támogatáshoz szükséges nemzeti “önrészt” az idén ugyanis nem különítették el, hiszen annak kifizetése csak jövőre esedékes. Így a tárca és intézményei fenntartására szánt mintegy 100 milliárd forinton túl a tavalyról áthúzódó kötelezettségek teljesítése és a régi jogcímeken adott kötelezettségek kifuttatása után – termelői támogatásra és piaci szabályozása, intervencióra – nagyjából 50 milliárd forinttal rendelkezik a tárca.
A fennen hirdetett korszakváltás agrárköltségvetéséből, amely a papíron szereplő 293 milliárd forintjával minden idők legkövérebb agrárbukszája lenne, futná ugyan ekkora “intervenciós” kiadásra, de szakértők szerint csak virtuális összegről van szó. Valójában csupán mintegy 50 milliárd forint szolgál az idei agrárcélokra (lásd külön írásunkat). Félő azonban, hogy ennél is kevesebb pénzből gazdálkodhat majd a tárca: Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter ugyanis – a kiszivárogtatott hírek szerint – mintegy 20 milliárd forintot akar elvonni az agráriumtól a bejelentett költségvetési megtakarításhoz. Az majd a földművelésügyi miniszter lobbierején múlik, mekkora lesz végül a lehúzott összeg, illetve, hogy azt az intézményfenntartás fejezetéből, vagy részben a támogatásokból vonják-e el.
SZŰK PÁLYÁN. Két tűz közé került tehát Németh Imre. Vagy a gazdák követelésének enged és az új pénzügyminiszterrel – közvetetten Medgyessy Péterrel – száll szembe, vagy kénytelen elismerni az állattartók előtt, hogy kevés a pénz. Ha ez utóbbit választja, vitathatatlan érdemei ellenére gyorsan elsöpörheti az útból az agrár-élelmiszeripari lobbi.
A miniszter leváltását követelő hangokat tovább erősíthetik a jövő héten esedékes demonstrációk és a csonka kerekasztal kudarca is. Ám egy még hatalmasabb bomba (copyright Torgyán József) is ott füstöl a miniszteri bársonyszék alatt. Lapzártánkig ugyanis még nem kötötték meg Brüsszellel az agrártámogatások folyósításához a 2004. évi pénzügyi megállapodást, amelyet az előző év decemberéig kellett volna aláírni. Botránnyal fenyeget továbbá, hogy a már az előző kormányzati ciklusban késésbe került Integrált Irányítás és Ellenőrzési Rendszer (IIER) beindítása tovább húzódhat: a rendszert a csatlakozásig auditálni kell, e nélkül egyetlen cent EU-agrárpénz sem érkezhet. A megbízott Hewlett-Packard (HP) a vállalt határidőre bizonyára leszállítja az IIER főrendszert, de a szakemberek azt rebesgetik, hogy az integrálandó alrendszereknél máris olyan bajok mutatkoznak, amelyek lehetetlenné tehetik az auditálást. Baj van az alapadatokkal, a frissítéssel, amit jól példáz az, hogy a tovább épülő M7-es autópálya egyes részei a földnyilvántartásban még szántóként szerepelnek. Szakértők szerint a botrány már a rendszer auditálásakor, de legkésőbb a hibás bázisadatok kiütközésekor, május körül kirobbanhat, ha addig nem orvosolják a hibákat. Amennyiben emiatt a következő másfél-két évben a becsült 60-70 ezer, nem kellően felkészült agrárvállalkozás és az állategészségügyi vizsgán megbukott 250 élelmiszer-feldolgozó tényleg bezár, az agrárlobbi biztosan a miniszter fejét követeli majd, mondván: ha a fél osztály megbukik a vizsgán, akkor nem a diák a hibás.
