|
Petschnig Mária Zita, |
|
a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa: „Jövőre az idén prognosztizálható 3,3 százalék körüli GDP-dinamikánál némileg magasabb, de a kormány előrejelzésénél alacsonyabb, valamivel 4 százalék alatti gazdasági növekedés várható. Ennek motorja továbbra is a lakossági fogyasztás lesz, mert a gazdaság 2003-ban még nem tud teljes egészében visszatérni a beruházások és az export húzta növekedési pályára. A tervezettnél alacsonyabb gazdasági növekedés miatt nem lesz tartható a költségvetési hiány szintje sem, ami a bérnövekedések áthúzódó hatásával és a szükséges hatósági árkiigazításokkal együtt az infláció „beragadását” okozza. A jegybank legutóbb 5,2, a költségvetés pedig 5 százalékos inflációt jelölt meg 2003-ra; ezek nagyságrendileg egybevágnak a saját számításainkkal.” |
|
A fogyasztói árindex 2002-ben éves szinten 5,4 százalékosra várható. A novemberi kamatcsökkentés az ez évi inflációs rátát érdemben már nem befolyásolja. A felértékelődő forint antiinflációs hatása kérdéses, az importált termékek árainál alig érezhető a felértékelődés hatása.
Erőteljes javulásra jövőre nem számíthatunk, az átlagos inflációs ráta 5,2 százalék körül valószínű. A lefelé tartó trend megtorpanását az okozza, hogy évek óta elmaradtak a szükséges árkiegészítő lépések. 2003-tól feltehetően elkezdődik például az energiahordozók árának több lépcsőben megvalósuló emelése: e téren 8-10 százalékos drágulás valószínű.
A reálkeresetek 2002-ben eddig 12 százalékkal nőnek, ami a 19 százalékos nettó átlagkereset-javulás eredménye. Ez a versenyszféra 13,5 százalékos és a költségvetési területek 28 százalékos keresetnövekedéséből adódik. A nemzetgazdaság egészében 2003-ban nettó 13 százalékos nettó keresetemelkedés feltételezhető, ami mintegy 8 százalékos reálkereset-javulást jelent. Az egyensúlyi növekedési pálya fenntarthatóságának egyik szükséges feltétele, hogy a reálkeresetek növekedési dinamikája ne haladja meg a termelékenységjavulás ütemét.
 |
A fogyasztást az általános gazdasági helyzet, az infláció és a kamatpolitika együttesen befolyásolja. Az infláció csökkenése visszafoghatja a megtakarítások növekedési ütemét. Mindezek eredőjeként a háztartások fogyasztásának középtávon évi 4 százalék körüli bővülése várható.
Prices and consumption – Unpleasant arrears
The annual consumer price index is expected at 5.4 percent in 2002. The November interest rate cut is not going to have a noticeable impact on the inflation rate. The deflationary effect of the stronger national currency is uncertain, the prices of imported goods show almost no sign of the appreciation.
With no major improvements expected, the average inflation rate is projected at 5.2 percent for 2003. The earlier trend of decreasing inflation rates has come to halt as a consequence of much-needed price adjustments that have been postponed for years. Energy prices are expected to start their gradual climb in 2003 with prices going up about 8-10 percent.
 |
Real incomes grew 12 percent in 2002, a result of the 19 percent net increase of the average wage: growth amounted to 13.5 percent in the private and 28 percent in the public sector. Net wage growth is expected at 13 percent for 2003, sig-nifying an almost 8 percent increase of net earnings. One of the necessary conditions of balanced growth is that real incomes should not grow faster than productivity. Consumption is influenced by general economic conditions as well as inflation and the interest rate policy. Slower inflation may hold back the growth rate of savings. As a result of all this, household consumption in the medium run is expected at an annual rate of about 4 percent.
