|
Zsoldos István, |
|
a ConCorde elemzője: „A fellazult fiskális politika 2003-ban sem szigorodik érdemben, egyes pénzköltő intézmények, mint például a Magyar Fejlesztési Bank, továbbra sincsenek benne a központi költségvetésben, továbbá a most elfogadott törvény az államháztartási főösszeg 5 százalékának erejéig lehetőséget ad a kormánynak a kerettúllépésre. Emellett a bevételi tervek túl optimisták, így 6,3 százalékos költségvetési hiánynyal lehet számolni. Ehhez 4 százalékot közelítő gazdasági növekedés társulhat, ugyanis esély van arra, hogy jövőre beindul a konjunktúra Európában. Az infláció beragad, 2003 végén 5,5 százalék körüli ráta várható. A jegybank reagálása a kitűzött célt meghaladó inflációra bizonytalan. A cél követése a magas kamatok és az erős forint fenntartását indokolná, ennek ellenére elképzelhetőek újabb kamatvágások.” |
|
Az év végén növekvő belső és külső hiány több kockázati tényezőt is felerősít az elkövetkező esztendőre. A gazdaság dinamizálása, és vele egyidejűleg az infláció kordában tartása érdekében 2003-ban a monetáris és fiskális politika szoros összehangoltságára van szükség.
A mintegy két éve húzódó világgazdasági depresszió jellemző megnyilvánulási formája az állóeszköz-felhalmozás ütemének visszaesése. A fejlett országokban a beruházások növekedési üteme 1999 közepétől folyamatosan mérséklődött, majd 2001 második negyedévétől a fejlesztésre szánt források összege visszaesett. A kevésbé fejlettebb gazdaságokban a beruházási ütem mérséklődése a jellemző, az infrastrukturális fejlesztések a korábbinál alacsonyabb szinten folytatódtak. Ennek megfelelően a külső forrásbevonás mértéke is csökkent, ez a GDP-hez viszonyított folyómérleg-hiány javulásában is tükröződött.
 |
A felzárkózás szempontjából mindenképpen szükségesnek látszik, hogy a felhalmozási hányad 25 százalék felett legyen, de ennek megfelelő szerkezetűnek és hatékonyságúnak kell lennie. A következő években a beruházások élénkülése várható.
Az állóeszköz-felhalmozás növekedése 2003-ban 7,9 százalékra becsülhető, s a tempó 2006-ra 8 százalék körül stabilizálódhat. Ehhez az állami beruházási kereslet növelése, valamint a csatlakozásra való felkészülés kapcsán megszerezhető uniós források egyaránt hozzájárulnak. A technológiai fejlődést, a termelékenység növekedését, s ezáltal a hosszú távú növekedési potenciált a beruházások szerkezete is érdemben befolyásolja.
 |
Macro trends – Investors wanted
As the year draws to an end, Hungary’s rising internal and external deficits intensify several threats for the following year. Putting the economy on a faster growth track and, simultaneously, keeping inflation under control will require closely coordinated monetary and fiscal policies in 2003.
One of the characteristic symptoms of the worldwide economic depression of the past two years is the drop in the rate of fixed assets investments. Since mid-1999 investments have increased at a continuously decelerating pace in developed countries and have been decreasing since the second quarter of 2001. In economically less developed countries the rate of investments is usually going down, while infrastructural developments continue at a slower pace than earlier. Demand for external resources has dropped accordingly, also reflected by the improvement of the GDP-proportionate current accounts deficit.
 |
Faster economic growth requires an accumulation ratio of over 25 percent which, however, must be of the right composition. During the next few years investments are likely to grow. Fixed assets investments are expected to increase about 7.9 percent in 2003 and the rate might settle around 8 percent by 2006. Demand generated by growing public investments and expansion-related EU sources both contribute to this. The structure of investments has a deep impact on technological development, improved efficiency and thus on the long-term growth potential of the economy.
