 |
Hatvanöt százalékkal növelték eredményüket a befektetési szolgáltatók az idén az abszolút mélypontot jelentő tavalyi esztendőhöz képest – olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által a hazai pénzügyi szolgáltatók harmadik negyedéves eredményéről készített, múlt héten közzétett jelentésben. A brókercégeknek az 1998-as orosz válság óta tartó, s az utóbbi két évben felgyorsult kálváriája, úgy tűnik, a végéhez közeledik. A piac hihetetlen mértékű koncentráción esett át az utóbbi években. A kis cégek egy része csődbe ment, a többiek ügyfélállományát pedig átvették a nagyobbak, a bankok tőzsdére engedését követően pedig a pénzintézeti tulajdonban álló brókercégek beolvadtak anyabankjaikba. A beolvadást csupán a legnagyobb, legpatinásabb brókercégek (például a CA IB, az Erste, a K&H Equities) kerülték el, esetükben viszont a korábbi külföldi tulajdonosi kontroll átkerült a helyi bank vezetőinek kezébe, közvetetten tehát ezek is banki irányítás alá kerültek. A független brókercégekből csupán hírmondónak maradt meg néhány, amelyek közül a kisebbek beolvadása várhatóan tovább folytatódik.
A nagyfokú koncentráció és az utóbbi időkben a túlélés érdekében végrehajtott költségcsökkentések nyomán az idei szerény piaci forgalomnövekedés robbanásként hatott az állva maradt brókercégek nyereségében. A kilencvenes évek közepét jellemző általános nyereségesség ugyanakkor ma csupán a legnagyobb szolgáltatókra érvényes. Az olyan korábban csekély nyereségű, vagy éppen veszteséges banki brókerek, mint az Erste vagy a K&H Equities is több százmillió forintos nyereséget értek el az első kilenc hónapban, a legnagyobb független brókercég, a ConCorde tulajdonosai pedig a napokban osztalékelőleg kiosztásáról döntöttek a tavalyi osztalékmentes év után.
Milyen jövő vár a brókercégekre az elkövetkező években? A vészjósló hangok egy kis időre várhatóan elhalkulnak. A 2003-as, 2004-es évek tőzsdei privatizációkat ígérnek, és többen az uniós csatlakozásban is reménykednek, mondván: Magyarország közösségi taggá válása az egyébként valóban olcsó magyar részvénypiacra irányíthatja a befektetői figyelmet.
Ennél távolabbra egyelőre csak nagyon kevesen néznek. Kétféle markáns nézet uralkodik. Az egyik szerint a magyar részvények és megtakarítások egyszerűen feloldódnak az Európai Unió hatalmas befektetési kínálatában. A másik csoport szerint hosszú távon is fennmaradhatnak a helyi magyar igényekre specializálódott befektetési szolgáltatók, a brókercégeknek azonban jelentős részben a saját kezükben van a sorsuk, jövőjük nagymértékben függ attól, hogy az európai palettával szemben tudnak-e majd reális alternatívát kínálni az uniós állampolgárrá lett magyar megtakarítók számára.
