Pascal 1991-ben Trabanttal utazott először Tokaj-Hegyaljára. Mádról elszármazott barátja hívta meg, akivel együtt dolgoztak munkásként a kecskeméti konzervgyárban. Ma Anne és Pascal Leeman vezetik Tolcsván a gasztronómiai különlegességeiről és egyedi hangulatáról híres Őskaján éttermet.
Pascalék élelmiszer-ipari mérnökként végeztek Franciaországban, s a nyolcvanas évek végén nagy érdeklődéssel kísérték a Közép- és Kelet-Európában zajló változásokat. Hazájukban bevett szokás, hogy a végzős diákok néhány évre külföldre mennek dolgozni. Számukra nem volt kérdés, hogy valamelyik volt szocialista országba indulnak tapasztalatszerzésre. Magyarországot elsősorban a mezőgazdaság számára kedvező éghajlata miatt választották, de az is mellette szólt, hogy úgy gondolták, a térségben itt mehet végbe a leggyorsabb gazdasági átalakulás.
FURCSA VILÁG. Pascal – mivel egy szót sem értett magyarul – kezdetben egyszerű munkásként dolgozott a kecskeméti konzervgyárban. Anne ebben az időben fordított, marketingtanulmányokat írt. Néhány hónap után azonban Pascal átkerült a cég kereskedel-
mi osztályára, Anne pedig a Veszprémtejnél vállalt munkát. Hogy milyennek látták az akkor éppen átalakuló, de még jobbára a “szocialista” észjárás alapján működő országotő “Furcsa, irracionális világ volt – emlékszik vissza Pascal,
rámutatva az előttünk gőzölgő kávés-
csészékre -, abban az időben három csésze két csészét jelentett. Az elmúlt tíz évben rengeteget változott az ország, visszaszorulóban van a nyugat-európai látogatók számára irracionális gondolkodásmód. Ma már csak ott jellemző, ahol az emberek nem kényszerültek gyors változásokra, vagy nem tudták követni azokat.”
Visszagondolva maguk is elcsodálkoznak azon, hogy kerültek ők a hegyaljai Tolcsvára, s tűzték ki célul a tokaji borokhoz illő, hegyaljai, zempléni gasztronómia megteremtését ebben a festői, ám sok tekintetben elmaradott szegletében az országnak.
Ittlétük abszurditását jól mutatja egyik első vendégük tréfás megjegyzése. A jól menő építőipari vállalkozás tulajdonosa baráti meghívásra látogatott Zemplénbe, s mikor meglátta a francia éttermet, így köszöntötte a tulajdonosokat: “Még azt sem értem, én hogyan keveredtem ide a világ végére, de mit keresnek itt magukő”
Anne és Pascal LeemanEgyütt érkeztek Magyarországra 1990-ben. Mindketten az élelmiszer-ipari felsőoktatásban szereztek diplomát Franciaországban.
Az elmúlt tíz évben több, elsősorban francia, élelmiszer-ipari cég magyarországi leányvállalatánál dolgoztak. Pascal 1995-óta él Tokaj-Hegyalján, ahol két francia tulajdonban lévő borászati cégnél dolgozott vezető beosztásban.
Három évvel ezelőtt nyitották meg éttermüket Tolcsván. A vendéglátóhely a tokaji borhoz illő gasztronómiai különlegességekkel gyorsan nevet szerzett magának.
Pedig a nyugatról jött telepesek századokkal ezelőtt is komoly szerepet játszottak Tokaj-Hegyalja borászatának fellendítésében. A valószínűleg vallon, de Magyarországon olasznak nevezett szőlőművesekre emlékeztetnek a mai falunevek is, mint Olaszliszka, Bodrogolaszi, (Szegi)Long is. Az ő tudásuk és a hegyaljai táj kivételes adottságai szükségeltettek ahhoz, hogy a XVIII. századra Tokaj világszerte ismert bortermő hellyé váljon.
Az első Trabantos kirándulást több is követte, míg 1995-ben Pascal elvállalta az egyik francia érdekeltségű borászati cég, a Bodrog-Várhegy ügyvezetését. Ezt követően alakult ki szoros kapcsolata a hegyaljai tájjal, az itt élő emberekkel, a tokaji borral. Nagy lehetőséget láttak mindketten a híres bortermő vidékben. Annak ellenére gondolták így, hogy négy-öt évvel ezelőtt még alig volt turisztikai infrastruktúra a Hegyalján. A szegényes falvakban nemigen kínáltak megfelelő szállást, étterem is csak elvétve akadt, a műemlékek jelentős része pedig még ma is rossz állapotban van. Pascalék azonban nem keseredtek el. Úgy gondolták, kifejezetten kedvező, hogy kevesebb a versenytárs, s úttörők lehetnek valami új elindításában. Felfedezték, hogy Tokaj-Hegyalja önmagában is turisztikai vonzerő. Ritka állatfajokkal teli erdőségek, romantikus várromok, nemesi kastélyok, népi építészeti stílusban szinte érintetlenül megmaradt falvak, a Bodrog és a Tisza ártere ide csalogatja majd a történelem, a népi kultúra iránt érdeklődő embereket.
FRANCIÁS MAGYAR MENÜ. Mivel szívesen foglalkoztak otthon is vendéglátással, s mindketten felkészült élelmiszer-ipari szakemberek, úgy gondolták: mindenképpen a nevezetes borokhoz illő éttermet nyitnak. Anne és Pascal azt tervezte, hogy a nemzetközileg ismert borvidéken majd olyan éttermet hoznak létre, ami helyi alapanyagból, régi magyar receptek alapján, de modern “franciás” filozófiával készülő ételeket kínál a világviszonylatban is egyedülálló tokaji borokhoz.
Sárospataktól és Tokajtól egyenlő távolságra, a zempléni kirándulóhelyek közelében fekvő Tolcsvára esett a választásuk. Még 1997 végén vásárolták meg a két egymás mellé épült paraszt-polgár stílusú házat, amelyeket a rákövetkező évben fel is újítottak.
Az étterem első teljes éve az 1999-es volt. Étlapjukon azóta is évszakonként három-három menüsor szerepel, mindegyiket a tokaji borokhoz “komponálják”. Az volt a céljuk, hogy a turistáknak új arcáról mutassák meg Hegyalja értékeit. Minden vendéget barátságosan köszöntenek, elbeszélgetnek velük akkor is, ha nem ők szolgálják fel az étkeket. Ma már csak akkor “segítenek be”, ha nagy örömükre olyan sok a turista, hogy megtöltik az étterem mindhárom helyiségét.
SIKERES RENDEZVÉNYEK. A helybeliek eleinte gyanakodva fogadták a francia éttermet. A vendégkör ma is nagyobbrészt turistákból áll, de a hegyaljai borászati cégek is szívesen viszik el vendégeiket az Őskajánba. Elismertségükben 2000 nyarán következett be áttörés, amikor néhány héten belül több borászati rendezvényre is őket hívták meg, hogy találjanak ki valami igazán illő menüt a borokhoz. Ezek közül leginkább a Szepsy István által vezetett Királyudvar-borászat átadó ünnepségén felszolgált ételeikre büszkék, hiszen Hegyalja legdrágább és talán legelismertebb boraihoz kellett egy teljes ételsort komponálniuk.
Sikereiket jelzi, hogy 2000 végén újabb vállalkozásba fogtak: bérbe vették a Mád melletti Bortót. A tó persze annak ellenére nem borral van feltöltve, hogy a szőlők között fekszik. A Hegyalja kapujában található turisztikai létesítmény kiváló kiindulópontja a Hegyaljai felfedező túráknak, s emellett rendezvényekre, pihenésre is alkalmas. Hogy ide vonzzák a turistákat, hagyományteremtő céllal az idén nyáron Hegyaljai Bolondságok címmel fesztivált rendeztek a tónál.
S hogyan vélekednek a hegyaljai emberek a Tolcsván megtelepedett francia párról (akikről talán említeni sem kell, hogy immár mindketten tökéletesen beszélnek magyarul)ő A Tokajban élő – és szintén idegenforgalomban érdekelt – Király László szerint Pascalék nélkül kevesebb turista és külföldi látogatott volna el az idén Tokaj-Hegyaljára, a Zemplénbe.
