Gazdaság

NATO: Új arcvonások Afganisztán után

A Tora Bora barlanglabirintusa körül megkezdődött az afganisztáni háború végjátéka. Nincs már tálib rezsim és lapzártakor még nincs meg Oszama bin Laden. Ami már van: egy fokozatosan új arcot öltő NATO, amely habozva bár, de kezet nyújt az oroszoknak.

Mintha még mindig Afganisztán lenne a világ közepe. A terrorista vezérkar állítólagos rejtekébe, Tora Bora barlangjainak erőddé kiépített labirintusába az amerikai légierő bombazápora után kedden már behatoltak a tengerészgyalogosok. Közben elesett Kandahar, a tálibok szellemi központja és vasárnap Washingtonból bizakodó nyilatkozatok hirdették: “egyre valószínűbb”, hogy kézre keríthetik Oszama bin Ladent. Magában az országban azonban átláthatatlan a káosz. Törzsfőnökök és hadurak vetélkednek egymással.

Ám ez mégis csak a felszín. Átmeneti állapot. December 22-én meg kell(ene) alakulnia egy ideiglenes kormánynak. Az amerikaiak a jelek szerint óvakodnak attól, hogy az országba beengedjenek egy nemzetközi békefenntartó erőt mindaddig, amíg – sikerrel vagy kudarccal – be nem fejeződik a bin Laden elleni vadászat. Washington azt tervezi, hogy a közbeeső időszakban “ideiglenes biztonsági erőt” hoz létre angol és amerikai részvétellel, s ezt csak három hónap múlva követné a békefenntartók megjelenése. A “vadászati szezon” befejezése után azonban az amerikaiak háttérbe húzódnának, és érdeklődésük Afganisztán iránt visszasüllyedne a régi, finoman szólva szerény színvonalra. Akkor kapnak majd lapot a NATO európai középhatalmai, hogy “békefenntartás” címén vesződjenek a háború utáni káosszal. Cheney amerikai alelnök világosan ki is mondta a minap: “Egyáltalán nem akarjuk, hogy az Egyesült Államok játssza el a megszálló hatalom szerepét.”

A KÖVETKEZŐ CSAPÁSIRÁNY? A felszín (Afganisztán) mögött így kezdenek kibontakozni az igazi kérdések. Az első az, hogy a tálib hatalom összezúzása után miként folytatódik majd a terrorizmus elleni küzdelem. Ezt ma senki sem tudja. Bin Laden kézre kerítésének óriási pszichológiai hatása lenne. Ám még ez sem változtatna azon, hogy szervezete, az al-Kaida ötven országban működtet terrorista hálózatot. A Pentagonnak tehát mindenképpen egy újabb iszlám állam ellen kellene katonai fellépést szerveznie. (Az elméletben legfontosabb célpont, Irak óriási katonai és politikai kockázatokkal járna. Legújabban Szudán és Szomália neve bukkant fel.)

A második, mélyebb és fontosabb probléma az, miképpen alakul a talibán kifüstölése után Washington és a szövetséges európai középhatalmak viszonya a NATO szervezetén belül. Az Afganisztán által teremtett alaphelyzetet Klaus Becher, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) biztonsági szakértője így fogalmazta meg: “A NATO elsősorban az amerikai politika eszköze. Amíg a szövetség Amerikán kívüli része nem tudja harci értékét bizonyítani, Washington nem fogja komolyan venni az európaiakat, s oly módon használja majd a szervezetet, ahogyan az neki megfelel.” Más fogalmazásban, de ugyanezt mondja Ivo Daalder, a washingtoni Brookings Institution vezető elemzője: “A NATO nem amerikai része csak korlátozottan alkalmas háború viselésére. Hasznossága inkább az elrettentésben van. A katonai képesség hiánya mellett az is szerepet játszik, hogy a NATO döntési mechanizmusa túlságosan nehézkes.”

JÖNNEK AZ OROSZOK.A harmadik afgán örökség: a NATO és Oroszország viszonya. A talibán elleni gyors győzelem nem születhetett volna meg a terepen áttörést végrehajtó Északi Szövetség nélkül. Annak hadseregét pedig az orosz hadianyag-szállítások tették harcképessé. Ez volt a Bush-Putyin “nászút” materiális háttere és Moszkva stratégiai felértékelődésének alapja. E nélkül nem kerülhetett volna sor arra, hogy november végén a NATO főtitkára még olyan ajánlatot tegyen Moszkvának, amely szerint az új Oroszország-NATO Tanácsban (R-NAC) az oroszok fontos döntésekben gyakorlatilag vétójogot kapjanak.

A múlt hét végén Brüsszelben kiderült, hogy ezt a Pentagon és Bush nemzetbiztonsági tanácsa túlságosan nagyvonalú gesztusnak tekinti. Létrejött hát a döntési joggal felruházott R-NAC, de “felvizezve”, vétójog nélkül. A NATO-államok külügyminiszterei hat hónapot kaptak arra, hogy Moszkvával közösen kidolgozzák az R-NAC tényleges hatáskörét.

Hogy az afgán háború megváltoztatja-e az ezerfejű terrorizmus ábrázatát, egyelőre rejtély marad. A tizenkilenc fejű NATO arcát viszont már megváltoztatta.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.