Telekommunikációs és informatikai szakmai ismeretei kereskedelmi érzékkel párosulnak, ez a kettő együtt pedig nagyon értékes és ritka tulajdonság – jellemzi Győri Bélát Simon Pearson, a PricewaterhouseCoopers befektetési szakértője. Az amerikai szakember azt is megjegyzi, hogy számára külön öröm olyan partnerekkel dolgozni, akik valóban valami újat hoznak létre, a LaserBit vezérigazgatója pedig ilyen: cége azért vette fel a kapcsolatot az amerikai tanácsadóval, mert saját fejlesztésű technológiájuk, a lézeres adatátvitel olyan átütő sikereket ért el világszerte, hogy korábbi tőketartalékuk már kevés volt lehetőségeik határának eléréséhez.
ELFELEJTETT HAZAJÖNNI. A LaserBit Rt. sikerében valószínűleg szerepet játszott Győri Béla állandó újító képessége, amely szinte gyermekkorától végigkíséri életét. Mindig a megfelelő pillanatban váltott; akkor is, amikor az ötvenes években majd’ harmincévesen úgy döntött, leérettségizik, hogy egyetemre mehessen; és akkor is, amikor – a Kádár-vonat távközlési rendszerének ismert tervezőjeként – 1970-ben feleségével és egyéves kislányával nyugat-európai szabadságra ment, ahonnan, mint mondja, elfelejtett hazajönni.
Disszidálása után Kanadába került, ahol néhány hét alatt franciául és angolul is megtanult, hogy azután a még itthon kiszemelt céghez, a Marconihoz kerülhessen. Ott technikusként helyezkedett el, ám karrierje hamarosan felívelt: eleinte elhallgatta, hogy egyetemre is járt, azonban egy, a tervezőkkel folytatott parázs vitája során kiderült, hogy “még Magyarországon sem olyan jó a technikusképzés, mint ahogyan azt én állítottam”. Felettesei rájöttek, hogy új munkatársuk szakmai tudása jócskán összemérhető a fejlesztéseket végző kollégákéval, így hamarosan mint fejlesztőmérnök dolgozott tovább. “Ebben az időben én a napot nem láttam – meséli -, hajnalban mentem be a céghez és késő este tértem haza, de úgy érzem, megérte, mert ott a legújabb, itthon elérhetetlen technológiákat ismerhette meg az ember.” A munkának más téren is meg volt az eredménye: egyenesbe jött, bizonyíték erre montreali háza és autója. Győri Béla összesen hét évet töltött el a Marconinál, és bár a végén már kiemelkedő beosztása kiemelkedő fizetéssel is járt, 1977 végén a Kanadában bekövetkező politikai változások miatt.
KELETI KAPCSOLATOK. Egy fejvadász céget bízott meg új munkahely felkutatásával, mire az akkor 30 millió dolláros forgalmú New York-i DataBit visszautasíthatatlan ajánlattal kereste meg. Bár az értékesítési terület merőben ismeretlen volt számára, Győri Béla elfogadta a kereskedelmi igazgatói állást, és innentől új élet kezdődött számára. Fejlesztőmérnökből kereskedő lett. Gyorstalpaló sales-képzés után cége londoni képviseletét vezette. Öt évig távközlés-technikai berendezéseket és megoldásokat árult, és rövid időn belül megduplázta az eladásokat. Mint Észak-Afrika, Dél-Európa és a Közel-Kelet területi igazgatója, keresztül-kasul beutazta a világot, akkor kialakított kapcsolatainak és megszerzett tudásának még ma is hasznát veszi. Szaúd-Arábiában tanult meg igazán kereskedni. “A világlátás abban is segített, hogy megtanuljam elfogadni más népek szokásait és nem utolsósorban konyháját.” Nem telik bele sok idő, és már saját vállalkozáson töri a fejét: 1982-ben Londonban távközlési tanácsadó céget hoz létre. Ez a kezdeményezés is életképesnek bizonyul, s országos telekommunikációs hálózatok tervezését és kivitelezését végezhette el. Vállalkozását később adminisztratív jellegű üzletviteli szoftverének forgalmazásával több százezer fontos árbevételű céggé fejlesztette, s ekkor tett szert délkelet-ázsiai kapcsolatokra.
GYŐRI BÉLA 68 éves, villamosmérnök, nős, egy lánya és egy unokája van. Tizennégy éves korától a MÁV-nál dolgozott, később – a katonaideje alatt – híradástechnikai tanfolyamot végzett el. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára 30 évesen iratkozott be, de az egyetemet már nem itthon fejezte be:1970-ben Kanadába disszidált és Master of Science fokozatot ért el. A Marconinál helyezkedett el technikusként, de hamarosan fejlesztőmérnökké nevezték ki. 1977-ben szakmát váltott: a New York-i DataBit távközlés-technikai cég kereskedelmi igazgatója lett. 1982-ben Londonban távközlés-technikai céget alapított; első hazai vállalkozását társával, Pallagi János villamosmérnökkel együttműködve 1989-ben indította be. A LaserBit Kommunikációs Rt. 1999-ben jött létre, a cég piaci értéke ma már 20 millió dollár.
VAD ÖTLET. Közben, a hetvenes évek végétől már Magyarországra is hazajárt. Ebben az időszakban ismerkedett meg Pallagi János villamosmérnökkel, akivel 1989-ben, már Magyarországon, hálózatépítő és fejlesztő céget hoztak létre. Telexrendszerek fejlesztése után újabb közös vállalkozást alapítottak, a Crown-Tech Kft.-t, amely hálózattelepítéssel és fejlesztéssel foglalkozik. 1992-ben kerültek először kapcsolatba a lézeres adatátviteli technológiákkal, amikor a parlament és az Országgyűlés irodaházának drótnélküli összekötésére kérik fel őket. A piac áttanulmányozása után egy 50 ezer márkát meghaladó árú német lézerkészülék megvásárlása mellett döntöttek, ám “az a készülék olyan drága volt, hogy abból még egyet kereskedelmi forgalomban eladni nem lehetett”. Győri Béla és Pallagi János nagyjából ekkor jöttek rá, hogy érdemes olyan lézertechnológián alapuló adatátviteli terméket fejleszteni, amely töredékébe kerülne az általuk vásároltnak. “Amikor Béla 1996-ban szóba hozta a lézerkészülék gyártását, akkoriban az még eléggé vad ötletnek számított. Én két álmatlan hét után döntöttem a technológia fejlesztése mellett, ő egy pillanat alatt elhatározta magát, s azt hiszem, befektetőink is ezt a kettősséget értékelik: a megfontoltabb józanságot és Győri Béla jövőbe mutató vízióit” – jellemzi tulajdonostársát Pallagi János.
A mérnökök két és fél év alatt megalkották az első LaserBit készüléket. Bár Győri Béla nem tervezte, a véletlen ismét fordulatot hozott az életében. Egy szakmai innovációs találkozó után a Hungarian Innovative Technologies Fund (HITF) kockázati tőke cég 700 ezer dolláros befektetéssel beszállt a lézerkészülék fejlesztésébe, s 1999-ben létrehozták a LaserBit Kommunikációs Rt.-t. A keresett terméken kívül a befektetőknek elsősorban Győri Béla által képviselt profizmus tetszett meg. “A technológiai jellegű befektetések nem ismernek országhatárokat. Győri Béla olyan üzletember, aki évtizedes nemzetközi tapasztalatai révén ezt a szemléletet testesíti meg” – mondja Francis J. Skrobiszewski, a HITF alelnöke.
A résztulajdonos-vezérigazgató Győri Béla nem sokkal a cégalapítás után már világosan látta: a lézeres adatátvitel iránt akkora az érdeklődés, hogy a rendelkezésre álló tőke nem elég ahhoz, hogy a cég megvalósítsa a benne rejlő fejlődési potenciált. Ezért kérte fel a PricewaterhouseCooperst, hogy tanácsadóként működjön közre újabb tőke felhajtásában. A közös munka eredményeképpen az Intel, a Technologies Holding Fund és a Sandler Capital stratégiai invesztorok összesen 6 millió dollárt fektettek be a cégbe. Ez tette lehetővé, hogy év elején Szingapúrban önálló leányvállalatot és irodát nyissanak, 2001 végéig pedig további képviseletek létrehozását tervezik, többek között New Yorkban és Brazíliában is. Győri Béla büszke arra, hogy a készülék hátuljára ráírhatja: Made in Hungary. Mégpedig azért büszke, mert azt az általa megálmodott minőségben gyárthatja. A vezérigazgató hobbija a cégépítés, egyben a munkája is; célja, hogy versenyképes multinacionális vállalatot hozzon létre, amely egyben hazai kutató-fejlesztő központ is lehet. Aktivitásának köszönhetően a már 40 főt foglalkoztató LaserBit több mint 30 országban adja el termékeit és egymás után nyitja meg külföldi képviseleteit.
