Az ipari termelés 1999-ben 10,5 százalékkal haladta meg a megelőző évi színvonalat. A növekedés első számú forrása, miként a korábbi időszakokban, a kivitel gyors, 22,9 százalékos bővülése volt, de immár szerepet játszott benne a belföldi értékesítés 1,7 százalékos növekedése is. A hazai kereslet további élénkülését a rendelések legújabb adatai is igazolni látszanak; az ipar kiemelt, leginkább növekedéshordozó ágazatainak rendelésállománya 21,8 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit. A 100 legnagyobb vállalat körében végzett márciusi Ecostat-felmérésben a belföldi kereslet csökkenésével egyetlen vállalkozás sem számolt. A külföldi kilátások ennél is biztatóbbak; e téren a növekedést feltételező cégek aránya 19 százalékpontot emelkedett februárhoz képest – méghozzá úgy, hogy az exportban érintett válaszadók közül egyetlen vállalat sem számít visszaesésre.
A termelés növekedésének legfőbb hajtóereje tavaly is a villamos gép és műszerek gyártása terén működő multik exportja volt. E szakágazat termelése 55 százalékkal nőtt. A belföldi értékesítésnél szokatlanul magas, 24,3 százalékos bővülést mértek, miközben az iparág kivitele, amely 60,5 százalékkal gyarapodott, az exportlendület folytatódását jelzi. Az ipar “élenjáró” szakágazatai közül továbbra is a közúti járműgyártás átlagot jóval meghaladó, 20,3 százalékos dinamizmusa emelhető ki. Emellett a textília, textiláru, továbbá a gumi és műanyag termékek gyártása közelítette meg az átlagot. A többi ipari ágazatot továbbra is alacsony növekedés, stagnálás vagy kisebb visszaesés jellemezte. Ugyanakkor a konjunktúra élénkülését mutatja, hogy 1999 második félévében még azon ágazatok többségében is fellendülés mutatkozott, ahol az év első felében inkább a korábbi időszak teljesítményétől való elmaradás volt jellemző.
Mindezek alapján – amennyiben a most kibontakozó nyugat-európai konjunktúra keresletnövelő hatása az egész 2000. évben érzékelhető lesz, s ehhez még a belföldi fogyasztás várható növekedése is “besegít” – az ipari termelés ez évi növekedése ismét elérheti az 1998-as tempót, és 112,0-112,5 százalékra rúghat.
Számolni lehet a transznacionális társaságok beruházási tevékenységének folytatódásával és ennek bázisán a termelési szerkezet műszaki színvonalának emelkedésével, összességében az unióhoz való integrálódás további elmélyülésével. A kis- és középvállalkozások erőteljesebb, a kormány által is támogatott térnyerése a hazai tulajdonban lévő gazdaság európai beágyazódását segíti elő. Néhány energiaigényes ágazat (például a vegyipar) versenyképességét azonban előreláthatóan meggyengítheti az energiaárak év elején bekövetkezett megugrása.
Az építési-szerelési tevékenység tavaly a megelőző két évnél kevésbé, 6,4 százalékkal nőtt. A lassulás alapvető oka az állami beruházások visszafogásában, illetve abban keresendő, hogy az idén februárban bevezetett építési kedvezmények okán a lakásépítők keresletük egy részét elhalasztották. 1999 második felében az egyes építési-szerelési tevékenységek teljesítménye ismét növekedni kezdett. Ezt, valamint az ez év elején várható építési igénybővülést az új rendelések felfutó állományán is érzékelni lehet.
Tavaly a befejező építések volumene nőtt a legjobban (25 százalékkal), ezt követte az épületgépészeti szerelés (13 százalék) és a szerkezetkész épületek építése (2,7 százalék). Területileg nézve a fejlődést, a teljesítmény-differenciálódás – az egyenlőtlenül jelentkező kereslet miatt – tovább folytatódott. A leggyorsabb tempót Észak-Magyarországon (15 százalék) és a Dél-Alföldön (11 százalék) regisztráltak, ami némileg összefüggésben lehet az ár- és belvízkárok helyreállítási munkálataival. A legkisebb (mindössze 0,8 százalékos) teljesítmény-többlettel a dél-dunántúli építőipari vállalatok “dicsekedhetnek”.
Az idén szinte valamennyi olyan külső és belső ok megszűnésével lehet számolni, amelyek a múlt évben fékezték az építési keresletet. Ennek köszönhetően az építőipar teljesítménye 7-9 százalékkal bővülhet. A tényleges növekedés attól is függ, hogy az új lakásépítési támogatások bevezetése mennyire lesz széles körű és gyors. Kedvező esetben az idén akár 26 ezer új lakás is felépülhet.