A lisszaboni csúcs át fogja formálni az uniót – jelentette ki a házigazda büszkeségével Antonio Guterres portugál kormányfő, a blokk soros elnöke, miután kétnapos tanácskozásuk eredményeként a tizenötök vezetői elfogadták a gazdaságaik fejlesztéséről szóló nagyszabású programot. A kifejezetten e témának szentelt értekezlet zárónyilatkozata a következő évtized célkitűzéseként azt szabja meg, hogy az Európai Unió (EU) a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban növekvő gazdasági térségévé váljon.
Bár a dokumentum nem utal követendő mintákra, elemzők megjegyzik, hogy az állam- és kormányfők egyes fő kérdésekben az amerikai modellt tartották szem előtt. Ezt jelzi, hogy a gazdaságok fejlődéséhez elsődlegesen a globális információs forradalom aspektusából közelítettek, és határoztak a távközlési piacok további liberalizációjáról, ezen belül arról is, hogy az árak csökkentése érdekében erősíteni kell a versenyt az internetszolgáltatók között, továbbá 2001-ig valamennyi iskolában lehetővé kell tenni az internet-hozzáférést. Emellett még az idén elfogadják az elektronikus kereskedelemről szóló uniós szabályozást. Gerhard Schröder német kancellár szerint Lisszabonban nagy lépést tettek a régi ipari társadalomból a csúcstechnológián alapuló Új Gazdaság felé.
Döntés született az energetikai piacok felszabadításának folytatásáról is, habár itt megmutatkoztak az egyes országok közti nézetkülönbségek. Lionel Jospin francia kormányfő például leszögezte, hogy Párizs nem hagyja sürgetni magát a liberalizáció terén. Abban viszont ismét teljes volt az egyetértés, hogy mielőbb le kell zárni az adóharmonizációt, 2005-ig végre kell hajtani egy komplex programot a pénzpiacok egységesítése és hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá növelni a kutatásra és fejlesztésre szolgáló összegek arányát a nemzeti jövedelmen belül. A kisvállalkozások K+F tevékenységének javítására az Európai Beruházási Bank (EIB) azonnal 1 milliárd eurós hitelkeretet különít el, s a következő három évben összesen 12-15 milliárd euró áll majd rendelkezésre ilyen célra.
A vázolt intézkedések révén a gazdasági növekedés tartósan évi 3 százalék körül lehet – vélik az EU-vezetők. Ebben az évtizedben 15-20 millió új állás születhet, s miután jelenleg 15 millióan vannak munka nélkül, 2010-re megvalósulhat a teljes foglalkoztatottság. –