A szigorítások ellenére a hazai lízingpiac igyekszik őrizni pozícióit, melyeket erősíthet a nagy nyugati óriáscégek megjelenése is. A bankháttérrel működő vállalkozások túlsúlyba kerülése könnyebben hozzáférhető forrásokat s biztonságosabb működést hozhat. A lízingfinanszírozás bővülése várhatóan az idén is lépést tart majd az inflációval.
Kiszámítható körülmények, nagyobb gazdasági növekedés, kisebb infláció, hosszabb futamidejű források – Vattay Antal, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint elsősorban ezek az egyszerű dolgok kellenének ahhoz, hogy a lízingtevékenység valóban nekilendüljön Magyarországon. Addig is, a szakma és cégei megpróbálnak alkalmazkodni a meglévő feltételekhez. A résztvevők köre mindenesetre szűkül: míg néhány éve több száz cég foglalkozott lízinggel, az elnök szerint ma már csak néhány tucatnyira tehető a valóban labdába rúgók száma.
A tisztulási, koncentrálódási és specializálódási folyamatokon túl az elmúlt hónapokban más irányú alapvető változások is bekövetkeztek a hazai lízingpiacon. Talán a legfontosabb, hogy míg egy-két évvel ezelőtt – piaci részesedésüket és dinamizmusukat tekintve is – egyértelműen a “független” magántársaságok uralták a mezőnyt, addig ma – az európai tendenciáknak megfelelően – egyre inkább előtérbe kerülnek a közvetlen bankalapítású, avagy tulajdonosaik révén erős banki kötődésű vállalkozások. Részben ezzel összefüggő tendencia a nagy, külföldi tulajdonú finanszírozó cégek megjelenése és előretörése – teszi hozzá Nyerges László, a szövetség főtitkára. Olyan, rendkívül tőkeerős cégekről van itt szó, mint például a Porsche Bank, a Daewoo Bank és a Hypo Bank lízingcégei vagy annak a Lease-Plannak az itteni képviselete, amely fullszerviz-szolgáltatóként és finanszírozóként 350 ezer gépjárművet futtat Európában. De meg kell említeni az immár többségi amerikai tulajdonban lévő Budapest Bank lízingvállalkozását, illetve az ugyancsak tengerentúli General Motors érdekeltségébe tartozó, Opel-eladásokat finanszírozó GMAC Magyarország Kft.-t is. Ezek a nemzetközi tapasztalatokkal bíró társaságok nemcsak komoly tőkeerőt, hanem fejlett lízingkultúrát s az egyszerű lízingnél lényegesen komplexebb szolgáltatás-kínálatot is hoznak az országba. (No meg persze erős konkurenciát is támasztanak a hazai szereplőknek, amelyek nem feltétlenül azonos kondíciókkal szállnak ringbe a multikkal, például a viszonylag olcsó forrásokért folytatott versenyben.)
Mivel a nagy nemzetközi cégek érdekeltségei rendre a Lízingszövetségbe is belépnek, az országos piacot jellemző súlyponteltolódás a lobbyszervezeten belül is megjelent (a tagok több mint fele immár többségi vagy kizárólagos külföldi tulajdonban van). Ez az elmozdulás tovább erősödhet, amennyiben – mint azt már írásban bejelentette – jövő januártól két további külföldi banki hátterű társaság: a Creditanstalt Leasing Rt. és az AVA-LIZ Kft. is belép. Erősen fontolgatja a csatlakozást – amint azt Tordai Tamás igazgató kérdésünkre megerősítette – az AT&T Capita Magyarország Kft. is, amely – igazodva anyacége, pontosabban az AT&T jogutódjainak profiljához – elsősorban a telekommunikációs rendszerek, hálózatok és bankautomaták finanszírozásával foglalkozik, s már ma is képviselteti magát a szövetség munkájában. De a potenciális tagok között említhető a Volksbank is.
Noha gyakran kemény versenytársakról van szó, a belépők kétségkívül a szövetség tekintélyét, érdekkijáró erejét is növelhetik, a jogszabályi környezet eddiginél “lízingbarátabb” megváltoztatásához is nyomatékot adhatnak. Erre alighanem szükség is lesz, hiszen az első évek viszonylag liberalizált szabályozása – vagy inkább szabályozatlansága – után a lízingszakmát évről évre újabb megszorítások érik. Ez egyfelől ugyan – a korábbi, trükkökre csábító kiskapuk fokozatos bezárásával, a minimumkövetelmények emelésével – a szakma és a piac tisztulását is hozza, másrészről azonban – vélik a szövetség szakemberei – indokolatlanul vissza is fogja a lízinget. Amely pedig a mai tőkeínséges időkben a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet is vállalhatna az invesztíciókban, elsősorban a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozásában. Vattay Antal mindenekelőtt a külső forrásbevonás tervezett korlátozását helyteleníti. Szerinte a mennyiségi korlátozás helyett inkább olyan minősítő cégek kellenének, amelyek segítségével valóban értékelni lehetne egy-egy kibocsátást, s érdemben lehetne információkat szerezni a lízingkötvények megbízhatóságáról, kondícióiról. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy bizonyos adóváltoztatások a hosszabb, 5-10 éves futamidejű lízinget preferálják, amihez viszont még mindig nem lehet igazán forrást szerezni. (Az ingatlanlízing iránti lízingbeadói “érdektelenséget” nagyrészt éppen ez magyarázza.)
Ami az érdekkijáró tevékenységet illeti, ha nagy áttörést nem is, kisebb eredményeket sikerült elérni. A jelek szerint a Pénzügyminisztérium most már érdemi partnernek tekinti a parlamentben hivatalos lobbyszervezetként regisztrált szövetséget. A területet érintő törvénytervezeteket megküldik nekik, s a szakemberek véleményét, ha nem is mindig fogadják meg, de többnyire legalább meghallgatják. A Belügyminisztériummal évek óta jó az együttműködés, javaslataikat egyebek közt az autók tervezett törzskönyvével, illetve forgalomba helyezésével kapcsolatban is felhasználták. Ugyancsak a szakma egyfajta elismeréseként értékelhető, hogy a szövetség elnökét beválasztották a jegybank felügyelőbizottságába. A Magyar Lízingszövetség teljesítményét a pénzügyi tárca is elismerte azzal a javaslatával, mely szerint a jövőben részben a szakmai érdekképviselet minősítheti, hogy valamely cég fő tevékenységként foglalkozik-e autó- vagy ingatlanlízinggel, s ilyenként jogosult-e a kedvezőbb elbánásra.
A szövetségi szolgáltatásokat erősíti egy nemrégiben kiépített számítógépes kommunikációs rendszer, amelynek segítségével a különböző közérdekű információk, például a megkapott törvénytervezetek gyorsan eljuttathatók a tagvállalatokhoz, s a statisztikai adatok is idejében és rendezettebben begyűjthetők.
Arra, hogy a szakma még jobban felhívja magára a figyelmet, jövőre igencsak komoly esély kínálkozik: 1997 októberében ugyanis (Prága után és London előtt) Budapest ad majd otthont a Leaseurope éves közgyűlésének – tudtuk meg Nyerges Lászlótól. A többnapos rendezvény kapcsán, amelyre mintegy félezer embert várnak, akkora tőkeerő jelenik majd meg egyszerre Magyarországon, amire igencsak ritkán akad példa.
A lízingfinanszírozás szerepét – bár az összehasonlítás alapja nem egészen egyértelmű – a hazai összberuházásokon belül 10-11 százalékosra teszik. Az ágazat a szigorítások ellenére tavaly is fejlődőképesnek bizonyult, a szakmai szövetséghez tartozó cégek összesített forgalma 48-51 milliárd forintra rúgott – ez (lényegében változatlan létszám mellett) mintegy 30 százalékkal több az előző évinél. A tavalyi országos lízingteljesítmény mintegy 80 milliárdosra becsülhető.
Úgy tűnik, a szakmának az idén sem kell visszaeséssel számolnia: a féléves összesítések, illetve becslések szerint 1996 első hat hónapjában 38 milliárd forintra rúgott a lízingtevékenység, szemben a tavalyi hasonló időszak 33 milliárdjával – ez nagyjából inflációkövető bővülésnek felel meg. Örvendetes fejlemény, hogy a legnagyobb, húsz százalékot meghaladó növekedést a gépek, ipari berendezések terén valószínűsítik, de tovább bővült az ötven százalékosnál nagyobb részesedéssel bíró autólízing is. Az ingatlanlízing változatlanul minimális, a hajók, repülők, vasúti eszközök lízingje sem indult még be, s egyelőre a korábban népszerűnek számító ágazat, a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök lízingbeadása is nehezen tud megkapaszkodni. Erősödés várható viszont a haszongépjárművek lízingjénél, amely már tavaly is a teljes forgalom közel egyötödét tette ki.
Argenta Kereskedelmi Szolgáltató Rt.
Budapest Lízing Rt.
Centrál Lízing Kft.
Daewoo Leasing Kft.
Euroleasing Rt.
Exterleasing Lízing Kft.
GMAC Magyarország Kft. (Opel Leasing)
Hypo Leasing Hungária Kft.
Innotrade Lízing Kft.
Integra Informatikai Szolgáltató
és Kereskedelmi Rt.
K&H Lízing Rt. (volt PVL)
Lease-Plan Rt.
Lízing-Invest Pénzügyi és Befektető Rt.
Lombard Pénzügyi és Befektetési Rt.
Mercedes-Benz Lízing Hungária Kft.
MTA-MMSZ Műszer-, Méréstechnikai
Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Oster Lízing és Gépjármű-kereskedelmi Kft.
OTP-Deutsche Leasing
Beruházásfinanszírozási Kft.
Pannonlízing Kereskedelmi
és Szolgáltató Rt.
Pannontrust Lízing és Kereskedelmi Rt.
Porsche Lízing Kft.
S. I. Lízing Bróker Bt.
SK Lízing Kft.
UB Leasing Kft.
