Gazdaság

MAGÁNMEGTAKARÍTÁSOK – Statisztikai sokaság

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniustól új metodika szerint összegzi a magán jellegű pénzügyi megtakarításokat. A változtatás fő célja a nemzetközi statisztikákhoz való alkalmazkodás mellett a KSH-éval megegyező egységes hazai számbavételre való áttérés. Ám az sem mellékes, hogy az új számítással a megtakarítások állománya körülbelül egy százalékkal nagyobb összeget mutat.

Egészen a legutóbbi időkig az MNB a magánszemélyek által fogyasztásra el nem költött összegeket a lakosság nettó pénzügyi megtakarításai címszó alatt szerepeltette. A piacgazdaságra való áttérés azonban ezen a téren is változtatást indokolt. A jelenlegi statisztikai rendszer ugyanis egész egyszerűen nem teszi lehetővé az egyes megtakarítási formáknál (elsősorban a készpénz és az értékpapírok esetében) a kisvállalkozásokra, valamint a lakosságra vonatkozó adatok egyértelmű különválasztását – olvasható a pénzügyi folyamatokról készített legfrissebb jegybanki jelentésben. Mint ahogy az sem ismert, hogy a kisvállalkozói jövedelemből mennyit használnak fel a vállalkozás fejlesztésére, s mennyit saját fogyasztásra, illetve megtakarításra.

Ezért a bankok bankja szerencsésebbnek tartja, hogy a lakosság nettó pénzügyi megtakarításai helyett a háztartások megtakarításait és hiteleit vegye számba, mondván: a háztartási szektor a lakosságinál szélesebb kört ölel fel, hiszen tartalmazza a jogi személyiséggel nem rendelkező kisvállalkozásokat is. Alkalmasint a “háztartások” fogalomkör használatát indokolja a nemzetközi statisztikákhoz való alkalmazkodás, illetve az egységes hazai (KSH-éval megegyező) számbavétel igénye is.

További korrekciót jelent, hogy a megtakarítások között az MNB ezentúl figyelembe veszi a lakosság kárpótlási jegy ellenében történt részvényjegyzését, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárakban történő megtakarítását is. A jegybankosok úgy kalkulálnak, hogy az új számbavételi rendre való áttérés hatására a megtakarítások állománya körülbelül 1 százalékkal többet mutat.

A háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak állománya egyébként az év első felében 270,2 milliárd forinttal emelkedett. Ez az állománynövekmény 54,6 milliárd forinttal, mintegy 25 százalékkal volt nagyobb az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.

Idén a megtakarítások alakulása amúgy is eltért a tavalyi első félévitől. Míg 1995 januárjától júniusig a devizabetétek forintban és devizában kifejezett állománya jelentősen növekedett (ezen belül a takarékbetétek gyarapodása elenyésző súlyt képviselt), addig az utóbbi hónapokban a banki betétek állománya bővült a leggyorsabban, a devizaszámlák értéke pedig – devizában kifejezve – csökkent.

Mellesleg az utóbbi hónapokhoz hasonlóan júniusban is a banki betétek állománya bővült a legnagyobb mértékben – a becsült, időarányos kamatokat is figyelembe véve 22,2 milliárd forinttal. Ez a betétállomány-növekmény mintegy kétszerese volt a múlt év júniusinak. Változatlanul a látra szóló és a rövidebb lekötési idejű (1-6 hónapos) betétek állománya emelkedett, az egy éven túl lekötött betéteké csökkent. A nem pénzintézeti értékpapír-megtakarításokban továbbra is az állampapírok aránya a legnagyobb. Ezen belül az utóbbi hónapokban ismét a különböző kincstárjegy-konstrukciók iránti kereslet nőtt, az államkötvények vásárlása viszont visszaesett. Az év eleji nagy kamatcsökkenés óta az állampapírok vásárlásainál is az a tendencia érvényesül, ami a háztartások egyéb befektetéseit is jellemzi: a rövidebb lejáratú megtakarítások bővülnek erőteljesebben. A befektetési piacon jelenleg több folyamatos kibocsátású, a banki betétekhez hasonló konstrukciójú vállalati kötvény is forgalomban van. Az ezekre fizetett kamat mértéke hasonló az állampapírok hozamához, de miután kockázatosabb befektetésnek számítanak, a lakossági kereslet nem számottevő irántuk.

Bár néhány kereskedelmi bank júniusban tovább mérsékelte (általában 0,5-1 százalékkal) a lakossági betéti és értékpapírkamatokat, előbbiek átlag (az újonnan kötött szerződések állományával súlyozott) kamata júniusban – az előző hónaphoz képest – kissé emelkedett. A látszólagos ellentmondást az MNB szakértői elsősorban strukturális változásokkal magyarázzák: ha az egyes konstrukciók kamatainak átlagolásához változatlan összetételt alkalmaznak (tehát a májusi betételhelyezések arányait rögzítik), akkor a látra szóló és az éven túli betétek átlagkamata nem változott, míg az éven belüli lekötésű konstrukciók kamata csökkent.

A strukturális változások közül a legnyilvánvalóbb, hogy – a futamidő változatlanul hagyása mellett – a korábbiakhoz képest viszonylag több betétet helyeztek el a magasabb kamatot fizető bankokban. Ez a folyamat elsősorban az egyes bankcsoportokon belül zajlott le, nem pedig a három (kis-, közép- és nagybanki) csoport között.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik