Gazdaság

BÉKEKÖTÉS INTER-EURÓPÁBAN – Mennyit oszt, mennyit szoroz?

A részvényárak jelentős ingadozása és a pénzintézet rendkívüli közgyűlésével kapcsolatos hírek némileg háttérbe szorították az Inter-Európa Bank nemrégiben napvilágot látott, kedvező eredményeit.

Sikeres évet zárt az olasz többségi tulajdonban lévő Inter-Európa Bank (IEB) – jelentették be a pénzintézet vezetői a múlt héten megrendezett sajtótájékoztatón. A bank adózás előtti eredménye 1209 millióról 1783,4 millió forintra nőtt, 1995. december 31-i mérlegfőösszege 63 milliárd forint körül várható, ami 25 százalékkal meghaladja az előző évi értéket. Pier Franco Rubatto vezérigazgató elmondta, hogy befejeződött az új fióknyitási program: jelenleg 11 fiók és 2 kirendeltség áll a lakosság és a vállalati szféra rendelkezésére. A bank szándékainak megfelelően a nettó jövedelmek közel 40 százaléka már jutalékokból és egyéb szolgáltatásokból származik, aminek az a jelentősége, hogy így csökken a kockázatosabb, hitelkihelyezésekből származó bevételek aránya.

Érzékenyen érintette a bank gazdálkodását a pécsi Hantarex üzem felszámolása, mivel a számítógép-monitorok gyártásával foglalkozó gyár alapításába 10 millió dollárral szállt be az IEB. A csőd bejelentését követően a bank jelentős céltartalékképzésre kényszerült, s a felszámolást követően kintlévőségeinek 58 százalékát tudta behajtani. A további hitelportfólió-tisztítás eredményeként viszont a minősített hitelek állománya 4,9 százalékra csökkent.

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben elmarad a február 21-re meghirdetett rendkívüli közgyűlés, mivel a kezdeményező Creditanstalt (CA) Investment Partners visszavonta indítványát. A tulajdonosok közti nézeteltérést kiváltó kérdés, a részvényeseknek fizetendő osztalék mértéke még nem ismert, ezzel kapcsolatban az igazgatóság március 8-án terjeszti javaslatát a felügyelőbizottság elé. (A pénzintézet tavaly 12,5 százalékos osztalék mellett 5 százaléknyi osztalékprémiumot fizetett.)

Az Inter-Európa részvényei a tavaly év végi, névérték alatti árfolyam után az idén komoly növekedést értek el a Budapesti Értéktőzsdén. Január közepén, miután napvilágot láttak a pénzintézeti törvény március közepén esedékes módosításáról szóló hírek, melyek szerint az év közepétől a külföldi befektetőknek nem lesz szükségük kormányengedélyre banki részesedések megvásárlásához, látványosan emelkedni kezdett a papírok árfolyama. Ehhez társult aztán február első napjaiban a hír: az egyik főrészvényes rendkívüli közgyűlés megtartását kéri, amelyen 30 százalékos osztalékelőleg kifizetésére, valamint a részvénytőkének a tartalékok terhére történő húszszázalékos felemelésére tesz javaslatot. Ennek köszönhetően a tízezer forint névértékű papír árfolyama a múlt hét elejére csaknem húszezer forintig emelkedett. Ekkor érkezett a bejelentés a rendkívüli közgyűlés elmaradásáról, amit a részvényárak jelentős csökkenése követett.

Az IEB kétféle részvényosztályában összesen 32 százalékos részesedéssel rendelkező San Paolo di Torino mellett a Guernsey csatornaszigeten bejegyzett CA Investmentnek 10, az ír banki érdekeltségi körbe tartozó Hungarian Investment Co.-nak pedig kilencszázalékos részesedése van a pénzintézetben. A napokban napvilágot látott hírek szerint a CA Investment a bank alapszabályában előírt tízszázalékos részesedését meghaladó részvénypakettjét a San Paolo közvetítésével különböző külföldi pénzügyi csoportoknak kívánja értékesíti. Vevőként felmerült például a spanyol Banco Santander neve, amely hagyományosan szoros kapcsolatot tart fenn a San Paolóval. Komár Lajos, a CA Investment képviselője lapunk kérdésére viszont kategorikusan cáfolta, hogy a Creditanstalt-csoportnak valaha is tíz százaléknál nagyobb részesedés lett volna az Inter-Európában. Az viszont tény, hogy a Credit Suisse-csoport érdeklődést mutat az IEB részvények iránt, hiszen képviselőik a CA Investmentnek is jelezték vételi szándékukat, ami azonban nem találkozott a cég elképzeléseivel.

Az IEB gazdálkodása, vagyoni és pénzügyi helyzete alapján ugyanakkor szakértők egybehangzó állítása szerint a jelenleginél jóval magasabb, 230-250 százalékos részvényár fejezné ki a bank tényleges értékét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik