Gazdaság

ELADÓSODOTT KÓRHÁZAK – Ágynak esnek?

A magyarországi kórházak – egy, az intézmények zömét átfogó friss felmérés szerint – több mint 5,5 milliárd dolláros adósságállományt halmoztak fel az elmúlt év végéig. Az érintettek, a súlyos helyzet kialakulását alapvetően objektív okokra vezetve vissza, kormányzati konszolidációs lépéseket sürgetnek; úgy tűnik, hiába.

A kormány nemzeti ügynek tekinti a polgárok egészségi állapotát, ezért kiemelten foglalkozik az ellátás kérdéseivel – jelentette ki Horn Gyula az egészségbiztosítási önkormányzat hétfői közgyűlésén. A miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a tartósan deficites tb-alapok működését hamarosan átvilágítják, és sort kerítenek az önkormányzati irányításról szóló törvény áttekintésére, illetve módosítására is.

Az egészségügyi ellátás egyik legkritikusabb területe ma a kórházaké. Az intézményrendszer eladósodottságáról – az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szervezésében – a napokban készült el egy átfogó felmérés. Eszerint a kórházak adóssága – amely januárban tovább nőtt – 1995 végén már meghaladta a nettó 5,5 milliárd forintot. A bruttó hétmilliárdos adósságból több mint ötmilliárdra rúg a szállítói tartozás, figyelemre méltó azonban, hogy egyre nagyobb – jelenleg már egymilliárd forintot meghaladó – mértékű a tb-hátralék is. A mára kialakult helyzet – nyilatkozta a Figyelőnek Nemes János, az egyesület elnöke – már feltétlenül kormányzati intézkedést igényel.

A régiókat vizsgálva (lásd táblázatunkat) a fővárosban a legrosszabb a helyzet, de komoly tételek halmozódtak fel Fejér és Komárom-Esztergom megyében is. (A beérkezett adatok alapján csak Tolna és Somogy megye tudott “nyereséget” kimutatni, ám a teljes képhez hozzátartozik: az országból körülbelül húsz intézmény, feltehetőleg pozitív egyenlege miatt, nem küldte meg adatait.) A kórházankénti bontást, mint megtudtuk, azért nem hozzák nyilvánosságra, mert az érintettek – aligha alap nélkül – tartanak a velük üzleti kapcsolatban álló vállalatok, beszállítók reakciójától. Az adósságállomány puszta léte önmagában is olyan bizalmatlansági hullámot indított el, amely Nemes János szerint már a kórházak biztonságos működését is veszélyezteti. A cégek úgynevezett “feketelistákat” állítanak fel a nem fizető kórházak jegyzékével, s ezen intézményeket nem, vagy csak azonnali készpénzfizetés ellenében szolgálják ki. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a tb-járulék és az szja-tartozás kamatai rövid időn belül megtöbbszörözhetik az adósságállományt.

A viharfelhők tehát sűrűsödnek. Korábban még a népjóléti tárcánál is biztatóan nyilatkoztak egy esetleges pénzügyi konszolidáció lehetőségéről, ez azonban, úgy tűnik, végleg lekerült a napirendről. A jelenlegi elképzelés szerint a kórházakat független szakértői csoportok vizsgálnák meg, azaz kvázi átvilágítanák az intézményeket, s csak ez után jöhetnének a kormányzati intézkedések, amelyek lényege egy újabb hitelkonstrukció lenne. Ezzel a megoldással – amelyet a múlt heti kormányülés is megerősített – a kórházvezetők nem értenek egyet. Nemes János szerint vétkes könnyelműség a kérdés leegyszerűsítése, azaz az intézmények felosztása jól és rosszul gazdálkodó kórházakra. Az egyesület ugyan nem tartja kizártnak, hogy szubjektív hibák legyenek, ám a korábbi ellátottsági különbözőségeket s az utóbbi két-három év inflációjának töredékes (80-90 százalék helyett 25 százalékos) kompenzációját figyelembe véve egyértelműen az objektív elemeket minősíti döntőnek a mai válságközeli helyzet kialakulásában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.