Gazdaság

Tények és kérdőjelek a logisztika körül

(Figyelő, 1995/51-52., 11. oldal)

A logisztika berobbant a magyar köztudatba. Kapkodhatjuk a fejünket, mert a legváratlanabb helyzetekben is felbukkan, és zavarba hoz, hiszen már abban sem lehetünk biztosak, hogy mit is jelent ez a szó valójában. Kétségtelen tény, hogy a magyar nyelvben (és több más kultúrnyelvben) a logisztika a matematikai logikának (a matematikai logisztikánál ritkábban használt) szinonimája, és eddig a szót más jelentésben nem használtuk. Az is tény azonban, hogy vannak, akik újabban az eddigi hivatalos értelmezéssel szemben homlokegyenest más értelemben használják a kifejezést.

Lelkiismeretes ember ilyenkor gondolkodik, és nála bölcsebbek segítségét keresi.

Elővehetjük például az idegen szavak szótárát. Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, 1989.) a következőket írja:

“logisztika: 1. matematikai logika 2. logicizmus; a matematikát nem az érzéki tapasztalatból, hanem közvetlenül a logikából levezetni törekvő idealista irányzat.

logisztikus: I. a logisztika művelője II. a logisztikára jellemző, vele kapcsolatos.”

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (amely az egész világon elfogadott szabvány) sem ismeri a szó más jelentését: a logisztikát csak matematikai logika értelemben tartja nyilván. (Az 1. számú “Filozófia. Pszichológia” főosztály 16. számú főcsoportja: “Logika. Logisztika. Ismeretelmélet.”)

De a logisztika a régebbi szakkönyvek szerint is matematikai logika. Schütz Antal Bölcselet elemei című, saját korában méltán elismert műve is ezt bizonyítja. A logisztika tehát ezelőtt 50 évvel (és már jóval korábban is!) a matematikai logikát, a “matematizált logikát” jelentette. És ez a jelentés még ma is él, amit például a Kunzmann, Burkard, Wiedmann szerzőhármas Filozófia című összefoglaló műve (Springer Verlag 1991., magyar kiadás 1993.) is alátámaszt.

Ezekkel szemben állnak egyes újabb szerzők, akik nem ismerik a logisztika elfogadott jelentését, és a logisztikának a matematikai logikától különböző, egészen más jelentést tulajdonítanak.

A Birman Erzsébet által szerkesztett Innováció című kötet (Műszaki Könyvkiadó 1987.) 213. oldalán például a következőket olvashatjuk: “A magasan szervezett termelési folyamatrendszer létrehozása megköveteli a logisztikai szemléletmód alkalmazását. A logisztikába beletartozik minden módszer, amely alkalmas hálózatokban mozgásokat és tárolásokat összehangoltan kialakítani és szabályozni. A rendszerszemléletű működés a hálózatokban az elemek áramlását úgy irányítja, hogy a teret és az időt minél hatékonyabban használják ki. A logisztika tehát itt az a szemléletmód, amely a problémamegoldás alkalmas módszereit megkeresve, a döntéselméleti, operációkutatási, folyamatszervezési, számítástechnikai stb. eljárásokat megfelelően alkalmazva a magasan szervezett gyártórendszert létrehozza.”

A HVG 1995. szeptember 30-i számában “Szakállas újdonság”-ként jelenik meg a logisztika a Knoll Imre professzorral, a Magyar Logisztikai Egyesület elnökével készített beszélgetésben. Ebből idézünk. “Knoll Imre: A szó görög eredetű. A logidzomai – számolni, kiszámítani, kigondolni, megtervezni jelentésű – igéből képzett főnévi alakból (logiszmosz: számolás, kiszámítás, terv) keletkezett a logisztikosz melléknév, ami jó számolót, tehetséges kiszámítót, logikusan gondolkodót jelent. Félretéve a nyelvészkedést: a gazdasági életben alkalmazott tudomány művelői az ellátási folyamatok szervezettségéről, az önköltség optimalizálásáról és a termelés hatékonyságáról hivatottak gondoskodni … Athénban, majd a római és a bizánci birodalomban voltak logisztika elnevezésű hivatalnokok is, akik afféle pénzügyi ellenőrként az államháztartásra vonatkozó számokkal és számításokkal foglalkoztak.”

Végül pedig a Figyelő 1995/ 51-52. számában a “Hátország építők” című cikk hírül adja, hogy a Honvédelmi Minisztérium Logisztikai Igazgatóságot hozott létre. A riporthoz szómagyarázat is tartozik, Paul Virilio-Sylvere Lotringer: Tiszta háború című könyvéből. “A logisztika kifejezés először a Prix du Rome című könyvben fordult elő: logiste = versenytárs – és Henri Jomini használta, Clausewitz elméleti ellenfele. Háborúról szóló tanulmányában terjedelmes fejezet foglalkozik elsőként a logisztikával. Ez a fejezet arra a kérdésre keres választ: miért is nem elég többé a hadi intelligencia, vagyis hogy a zászlóaljakat a balszárnyra helyezem, jobbról rohamozok stb. (… ) A logisztika azért jelent meg a napóleoni háborúk idején, mert ezek a háborúk emberek millióit lökték az országutakra, és ez felvetette az élelmezés problémáját. De az élelmezés még nem minden: a logisztika nemcsak az élelmet jelenti, hanem a lőszereket és a szállítást is. A lőszert hozó teherautók és a halált hozó repülőlövedékek összekapcsolódnak a termelés, a szállítás és a pusztítás rendszerében. Ezzel már előttünk is áll egy szabályos folyamatábra – a logisztikáé.”

A kép tehát meglehetősen zavaros és ellentmondó. Teljes bizonyossággal csak az állapítható meg, hogy a logisztika szó matematikai logika értelemben terjedt el. Az is tény, hogy napjainkban más értelmű használata is hódít. A logisztikát újabban az operációkutatás szállítási, ellátási, kiszolgálási feladatokkal foglalkozó ágának neveként is használják. A névbitorlás tehát szintén tény.

Mit tegyünk? Mi lenne a legésszerűbb? Tartsuk fenn a logisztikát a matematikai logika számára, vagy engedjük, hogy másra használják?

Bárhogyan is döntünk, az a felfogás mindenképp elfogadhatatlan, amely a logisztikát hálózatokhoz, szállításhoz, ellátáshoz kapcsolódó optimalizálási feladatokra korlátozza. Aki ezt a felfogást vallja, az nem tudja, hogy lényegében nincs olyan optimalizálási feladat, amelyet nem lehetne így megfogalmazni. Tehát nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, hogy nemcsak a klasszikus operációkutatás tartalmazza szőröstül-bőröstül a “vadonatúj” logisztikát, hanem a logisztika is tartalmazza a teljes operációkutatást, legfeljebb néhány műveletlen “logiszta” vagy “logisztikus” – így hívják magukat – nem tud róla. Tény tehát, hogy az új logisztika semmi más, mint a régi operációkutatás, és felesleges és félrevezető lenne az operációkutatást más néven is szerepeltetni.

Nem hallgathatunk azonban arról sem, hogy a matematikai logikának a jelenleg is használt neve eléggé kifejező és megfelelő; felesleges ennek még egy, kevésbé kifejező nevet is fenntartani.

A jelenlegi “névkonfliktusban” az látszik egyedül ésszerű megoldásnak, hogy elvesszük a matematikai logikától a logisztika nevet, de nem adjuk azoknak, akik azt az operációkutatásra vagy annak egyik ágára akarják ráhúzni. De mit csináljunk akkor a logisztikával?

Segít az eligazodásban, ha a szó kialakulásában szerepet játszó logisztikosz jelentésére figyelünk. Ebben ugyanis a kalkuláló, a jól számoló, a logikusan gondolkodó jelentés mellett nyoma sincs semminek, aminek bármi köze lenne akár az ellátási folyamatok szervezettségéhez, akár az önköltség optimalizálásához, akár a termelés hatékonyságához, akár hálózatokhoz, akár a halált hozó repülőlövedékekhez.

Logikus megoldásként kínálkozik, hogy megengedjük a logisztika név használatát a legelőnyösebb megoldások keresésének általános tudománya számára, de csak erre. Semmiképpen nem engedhető meg, hogy egy divathullám előtti elvtelen behódolásként eltűrjük, hogy az ésszerű szervezés, az optimalizálás, az ésszerűsítés, az ellátás, a kiszolgálás, a “hadtáp” jól bevált, világos és konkrét kifejezéseit felváltsa az önmagában nem eléggé kifejező és ezért semmitmondó logisztika szó. Ennél még az is jobb, ha egyáltalán nem használjuk a logisztikát.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.