A Medosz határozott állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a 14 500 forintos minimálbért az agrárszektorban csak több hónapos késéssel akarják bevezetni.
A mezőgazdaságban dolgozókat súlyosan diszkriminálja, másodrendű állampolgárokká alacsonyítja az a gyakorlat, miszerint náluk rendre jelentős késéssel – az idén február helyett csak szeptembertől – érvényesítenék a kialkudott minimálbért. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (Medosz) Választmánya az ilyen értelmű legutóbbi Ét-megállapodást elutasítja, s felhívással fordul a mezőgazdasági munkaadói szervezetekhez, hogy a szféra minimálbér-helyzetét középszintű bérmegállapodással rendezzék.
A késlekedés magyarázata, miszerint az agrárágazatban az emelés túl nagy teher lenne, nem állja meg a helyét – jelentette ki a Figyelőnek Bereczky András, a Medosz főtitkára. A hivatalos statisztikai felmérés szerint ugyanis a növelés a mezőgazdasági bértömegnek mindössze 1,2 százalékát érné el. Más területeken, ahol február 1-jétől érvényesítik az új minimálbért, a bértömegre vetített növekedés 1,3-2,7 százalékos. A főtitkár szerint az agrárszektorban mintegy kétszázezer munkavállaló közül egyébként alig harmincezer embert érinthet az intézkedés.
Azért sem magyarázható a diszkriminácó, véli a főtitkár, mert ez az az ágazat, amely tavaly a belső ellátás mellett mintegy 2,8 milliárd dolláros bevételt, ezzel 1,7-1,8 milliárd dolláros aktívumot ért el a külkereskedelemben. Erre a pénzre bizonyára az idén is számít a költségvetés. Az új minimálbér érvényesítése a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatoknál, társasági formában működő állami cégeknél a főtitkár szerint nem okozhat nehézséget. Egyes hátrányos helyzetű, természeti csapásokkal sújtott térségek mezőgazdasági szövetkezeteinél azonban a 14 500 forintot valóban csak bajosan lehetne egyszerre bevezetni, így ezeknél, megelőzve az esetleges elbocsátásokat, továbbra is fokozatosságra van szükség.
