Németország első és ötödik legnagyobb energiatermelőés szolgáltató vállalata, a rajna-vesztfáliai RWE és a baden-württembergi ESV részvételével alkalomszerűen összeállt konzorcium örülhetett a legjobban, amikor az ÁPV Rt. kihirdette a villamosipari privatizáció eredményeit.
A délnémetek már csak azért is elégedettek lehettek, mert szinte minden vágyuk teljesült: megnyerték az Elektromos Műveket, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltatót és a Mátrai Erőművet, csupán a Tiszántúli Áramszolgáltatót (Titász) nem kapták meg a megpályázott erőművek és szolgáltatók közül.
A többségben tartományi kézben lévő Energie Versorgung Schwaben (EVS) jelentős szereplője a német energiatermelő- és szolgáltató piacnak: 100 százalékos tulajdonában két hőerőmű és néhány kisebb vízi-, valamint nap-, illetve szélenergiát hasznosító energiatermelő található. Részesedésük van továbbá néhány atomerőműben.
Információink szerint a konzorciumban részt vevő két cég között kezdetben nem volt teljes az egyetértés arról, hogy Magyarországon melyik szolgáltatót érdemes megvenni. Végül azonban megszületett a kompromisszum, ami persze inkább – a konzorciumban 70 százalékos részesedéssel rendelkező, Európa legjelentősebb energiaszolgáltató vállalataként számontartott – RWE elképzeléseit tükrözte.
A rajna-vesztfáliaiak és a baden-württembergiek az általuk megszerzett társaságok közül a Mátrai Erőművet tekintik a legígéretesebb, ám legkockázatosabb beruházásnak. Mint megtudtuk, 2005-ig a mai erőmű helyett legalább egy újat építenek, amire hatékonysági okokon túlmenően azért is szükség van, mert legkésőbb tíz év múlva, legalábbis az illetékesek szerint, megszületik Magyarországon az EU-konform környezetvédelmi törvény.
A majdani hazai jogszabály – ellentétben a jelenleg hatályban lévővel, és összhangban az európai előírásokkal – nem bírságokat szab ki az emissziós szint fölötti szenynyezőanyagot kibocsátó vállalatokra, hanem egyszerűen megszünteti azok működését. Mindez azért fontos, mert például a Mátrai Erőmű emissziós szintje ma 2-3000 milligramm kéndioxid, ami tízszerese az EVS tulajdonában lévő heilbronni hőerőmű ártalmainak. A környezetvédelmi berendezések utólagos felszerelése nem jöhet szóba, mivel az annyira költséges lenne, hogy az ahhoz szükséges pénzből új energiatermelőt lehetne építeni.
A heilbronni erőműben egyébként akkora hangsúlyt fektetnek a környezet kímélésére, hogy a látogatónak már-már az lehet az érzése, hogy az energiatermelés csupán mellékterméke a környezetvédelemnek: a hatalmas terület kétharmadán környezetvédelmi berendezések találhatók. A “zöld” elkötelezettséget illusztrálandó, az erőmű gazdái attól sem riadtak vissza, hogy az óriási áramfejlesztők közvetlen közelében birkacsordát legeltessenek. A 700 alkalmazottat foglalkoztató erőműben a hulladékokkal kapcsolatos gondokat úgy oldják meg, hogy nagy részben újraértékesítik azokat: a melléktermékekből építőanyag-ipari nyersanyagokat – például – gipszet gyártanak.
Az EVS kapcsolata Magyarországgal nem új keletű. Az EVS harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere vagyunk: Svájc és Németország után Magyarországra exportálják a legtöbb áramot. A közép- és kelet-európai országokkal való együttműködés október 15-e után jelentősen egyszerűsödött, hiszen Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország villamosenergia-rendszere csatlakozott a Nyugat-európai Nagyfeszültségű Villamosenergia-hálózathoz, az UCPTE-hez. Ez a csatlakozás nagy biztonságot ad: ha Magyarországon elromlik egy erőművi blokk, akkor azt maga a rendszer pótolja, akár “portugál” árammal.
Az EVS vezetői többször hangsúlyozták, hogy magyarországi beruházásaik hosszú távra szólnak; öt évnél hamarabb nem is várják – bár nem bánnák – tőkéjük megtérülését. Értesüléseink szerint az EVS-nél arra számítanak, hogy néhány társaságban akár már jövőre is megszerezhetik a többségi tulajdont. Hangsúlyozták azt is, hogy a menedzsmentet ellenőrzésük alá akarják vonni, ez azonban nem jelent majd elbocsátásokat. Napok kérdése, hogy arról is megszülethessen a döntés: a vállalat nyisson-e, és ha igen, hány fővel irodát Budapesten, és milyen szerepet szánjon a továbbiakban a Price Waterhousenak, amely az EVS privatizációs tanácsadója volt.
A németországi energiafogyasztás csökkenése és a piac beszűkülése Magyarországon is megfontolandó különleges technikák alkalmazására készteti az EVS-t. Ezek közé tartozik például a terület- és gazdaságfejlesztési tevékenység. Az EVS részben anyagi támogatással, részben a gazdasági szereplők közötti közvetítéssel segíti a helyi gazdaság fejlődését, és különleges figyelmet fordít a térségben folyó kutató-fejlesztő tevékenységekre.
