Csütörtökön megkezdődött a parlamentben a 2014-es költségvetés vitája. A nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a 2014-es büdzsé az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés, amelynek tervezéskor a kormány fő szempontja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt.
Varga Mihály azt is kiemelte, hogy a kormány gazdaságpolitikai alapelvei változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük. Hozzátette: a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik.
A terv
A kormány a 2,9 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, valamint 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt és a költségvetés mindössze 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot tartalmaz az előre nem látható kiadásokra.
A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék részben elégedett volt a tervezettel, de több kritikus észrevételt is tett.
Kockázatos
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítását Warvasovszky Tihamér alelnök ismertette a parlamentben.
Dióhéjban: az ÁSZ úgy értékeli, hogy a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell. Ilyen a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen alakulása.
Az adóbevételeknél összességében alig több mint 2 százaléknyi kockázatot jelzett a számvevőszék, a költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak pedig csaknem teljes egészét megalapozottnak minősítette. A hiánycél tartása szempontjából viszont rizikósnak látják, hogy a tervezett kiadási főösszeg több mint fele úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzat.
Feszített
A Költségvetési Tanács (KT) szerint a növekedés felső határán mozgó teljesítményekre építő javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek – mondta a tanács elnöke a parlamenti vitában.
Kovács Árpád azt is hozzátette: ezt ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés két, két és fél százalékot meghaladó, érdemi fennmaradását segítheti.
A tanács megalapozottnak látja a kormány által várt kétszázalékos gazdasági növekedést, figyelembe véve a lakossági fogyasztást, az uniós forrásokra épülő állami beruházásokat. A hiánycélról Kovács megjegyezte: bár teljesíthető, de továbbra is “plafon közeli”, s az adósságmutató tervezett javulása is csekély. Ezeket a tanács kockázatosnak tartja, valamint túlzottan optimistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét és a frekvenciaértékesítését.
Azt javasolták a kormánynak, hogy a kockázatok elemzését ismételten végezze el, és annak figyelembevételével határozza meg a tartalékokat, különösen az idén negyedére csökkenő országvédelmi alap mértékét.
A kormány megígérte, hogy megfontolja a KT és az ÁSZ javaslatait.
