A svájci bankszámla évtizedek óta körülbelül annyira hozzátartozik a világ leggazdagabbjainak életéhez, mint a sportkocsi, a jacht vagy a halandók számára felfoghatatlanul drága órák és cipők. Becslések szerint a gazdagok körülbelül 2 ezer milliárd dollárt tartanak az alpesi országban különböző offshore számlákon. A különböző kormányok – főként a rigorózus és hazájukban mindenható adóhivatalaikról híres amerikaiak és németek – persze már évtizedek óta keresik a fogást az EU közepén fekvő, ám mégsem EU-tag országon, ám eddig mindhiába.
Ám most több jel is utal arra, hogy végre sikerrel kezdték ki különböző kormányok a Svájc legnagyobb nemzeti vagyontárgyának számító banki diszkréciót.
Az 5 milliárd dolláros áruló
A lavinát a svájci UBS bank egyik dolgozója indította el. Bradley Birkenfeld, aki most 47 éves, már 5 éve együttműködik az amerikai adóhivatallal. A bankár jó alaposan kiteregette a szennyest: elmesélte, hogy miként is támogatja a bank az adóelkerülést, s hogy egyebek között olyan „pénzügyi tanácsadói” feladatokat végzett a gazdag ügyfelek számára, mint hogy egy fogkrémes tubusban csempésszen át gyémántokat az amerikai vámon.
A sarokba szorított UBS több mint 4 ezer amerikai számlatulajdonos nevét adta át az amerikaiaknak, s 780 millió dollárt is tolt az adóhivatal elé. Ez 2009-ben volt. Azóta 33 ezer megrettent amerikai gazdag tett kéztördelve vallomást az országon kívüli bankbetéteiről, s az adóhivatal csaknem 5 milliárd dollárt vasalt be tőlük elmaradt adó és büntetés formájában. Birkenfeld is megkapta az aranyát: 104 millió dolláros jutalommal zárja le az amerikai adóhivatal kétéves (házifogságban töltött) börtönbüntetését.
Nemzeti egyezmények
Azóta a svájci banktitok csendesen megadta magát: sorra köti különböző kormányokkal Svájc a megállapodásokat polgáraik ottani bankszámláinak megadóztatására vagy felszámolására.
Bradley Birkenfeld a média elől menekül – Fotó: AFP / Joe Raedle
Idén január elsejétől hatályosak például azok az egyezmények, amelynek keretében az osztrák és a brit polgárok számláit összeszámolják a svájci bankok és egy egyszeri adóköltséget – átlagosan 25 százalékot – vonnak le róluk a kormányok nevében. Cserébe megtarthatják a betétesek az anonimitásukat.
Hasonló szerződést szeretnének a németek is, ám ott egyelőre az ellenzék akadályozza a lépést, amely szerintük felér egy adóamnesztiával.
A paradicsomi lét vége
A lépések hatására becslések szerint Svájcban az elmúlt két évben 25 százalékkal esett vissza a magánbankárok bevétele: már alig van értelme odavinni a pénzt az ügyfelek szerint.
Ennek tükrében a magyar kormány szerdán bejelentett döntése, hogy adatokat kér ki a Svájcban számlát vezető magyarokról, talán kissé megkésett, hisz ennyi nemzetközi hírverés után jó esély van rá, hogy már máshova menekítették a pénzüket a magyar gazdagok. Ciprusra, például.
A magyar stratégia
A nemzetgazdasági tárca becslése szerint jelenleg 1-2 ezer milliárd forintot tartanak a magyar gazdagok offshore számlákon. A mai kormányülésről tartott tájékoztatón az derült ki: a Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek a pénznek a nyomára jutni. Ezért munkacsoport alakul, amely megkezdi a tárgyalásokat Svájccal annak érdekében, hogy kétoldalú tárgyalások kezdődjenek kifejezetten német, osztrák és brit mintára, de más nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vesznek.
Dollárjelek a kormány szembogarában
Visszamenőlegesen ezeket a betéteket mintegy 35 százalékos átlagos forrásadóval kívánja a magyar kormány az információk és adatok birtokában megadóztatni – tették hozzá.
Ez jóval drágább, mint a tavaly év végén lejárt adóamnesztia, amelynek keretében 10 százalékos adókulccsal legalizálhatták vagyonukat a gazdagok. Mintegy 69 milliárd forintot vallottak be, ami majdnem 7 milliárd forintos bevételt hozott a költségvetésnek.
Neveket akarnak
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta: a kérés elsősorban arra irányul, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt.
Fotó: Neményi Márton
„Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta.
Lázár szerint titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban. Elsőként Svájcot keresik meg, de van még néhány, a kérdésben érintett európai ország. A Magyar Nemzet tudósítása szerint példaként Ausztriát említette, ahol lehet anonim betétet kötni, továbbá a „hagyományosan offshore célpont” Ciprust. Kifejezetten fontos – mondta –, hogy Ciprussal tárgyalások kezdődjenek, hogy az offshore pénzek minél hamarabb hazajöhessenek és az adórendszerbe bekapcsolódhassanak.
Lopott adatok CD-n
Svájc eddigi egyezményeiből ítélve jó esély van rá, hogy hajlandók a bankok tárgyalni az adóztatásról, ám a betétesek nevének átadása nehezebb dió lehet – erre egyik eddigi egyezmény sem terjedt ki. A betétesek neveit a kormányok jellemzően különböző svájci bankok korrupt dolgozóitól megvásárolt CD-kről szokták csak megtudni.