Egyes számítások szerint Európában a pollenre érzékenyek száma 2060-ig 77 millióra nőhet a mostani 33 millióról.
A klímaváltozás miatt a pollenszezon hossza megnőtt, ami egyben azt is jelenti, hogy egyes növények pollenszórása a korábbiaknál gyakrabban mosódik össze, vagyis még erősebb tüneteket okozhat az allergiásoknak. A tavaszi hirtelen felmelegedések is komoly hatással vannak, hiszen minden átmenet nélkül, hirtelen kezdenek el a növények virágozni.
Magyarországon idén az allergiaszezon az enyhe tél következtében már januárban elkezdődött!
A klímaváltozás kéz a kézben jár a légszennyezettséggel, ez az allergiásoknál fokozottan igaz. Kutatások azt mutatták ki, hogy minél magasabb a levegő széndioxid-tartalma, annál több az egyik legnagyobb problémát okozó növény, a parlagfű virágpora a levegőben. Valószínűleg azért, mert a parlagfű igénytelen növény, ugyanakkor a fotoszintézishez fontos tápanyagforrása a szén-dioxid, így minél többhöz jut hozzá, annál több pollent termel. De nemcsak a parlagfűre igaz ez, hanem számos további fűfélére is.
Egy amerikai kutatás szerint a levegőbe kerülő éves pollen mennyisége akár 250 százalékkal is megemelkedhet.
Közben a felmelegedés miatt olyan növények is megjelennek egyre északabbra, amelyek nem őshonosak az adott területen, ugyanakkor a pollenjeik allergiás reakciót válthatnak ki.
A levegő szennyezettsége ráadásul úgy is hatással van az allergiásokra, hogy a szennyező anyagok rátapadhatnak a pollenekre, így azok együttesen még komolyabb tüneteket produkálnak, néha még a nem allergiások is megérzik a hatásukat.
A klímaváltozással összefüggésben nemcsak a felmelegedés okoz bajt az allergiásoknál, hanem az időjárás szélsőségességének fokozódása is, hiszen a hevesebb, komolyabb csapadéktartalommal érkező esőzések, egyes területeken áradások következtében a penésznek való kitettség ugyancsak megnőhet.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
