Ian Brackenbury Channell 23 évig volt Christchurch hivatalos varázslója, és évente 16 ezer új-zélandi dollár fizetéssel honorálták a munkáját egészen a közelmúltig, amikor a város vezetése úgy döntött, megválnak tőle – írja a Guardian.
A 88 éves varázslónak a mostanáig érvényben lévő szerződés értelmében „varázslatos cselekedetekkel” népszerűsítette a várost, amiért összesen 368 ezer új-zélandi dollárt (nagyjából 80,5 millió forintnak megfelelő összeget) fizettek neki.
Az Angliában született varázsló nem sokkal azután kezdett el nyilvános helyeken varázsló- és szórakoztató műsorokat adni, hogy 1976-ban megérkezett Új-Zélandra. Amikor a városi tanács eredetileg megpróbálta megállítani őt, a közönség tiltakozott.
A férfit az Új-Zélandi Művészeti Galériák Igazgatóinak Szövetsége élő műalkotásnak nevezte 1982-ben, majd 1990-ben az akkori miniszterelnök, Mike Moore felkérte, hogy fontolja meg, hogy Új-Zéland varázslója legyen.
Aggódom, hogy az Ön varázslói képességei nem állnak az egész nemzet rendelkezésére. (…) Ezért azt javaslom, hogy sürgősen fontolja meg a javaslatomat, hogy Ön legyen Új-Zéland, az Antarktisz és az érintett tengeri területek varázslója
– hangzott a politikus felkérése.
A varázsló azóta rengetegszer fellépett már Christchurchben, és esőtáncolt Új-Zélandon, valamint Ausztráliában is az aszályok idején. 2009-ben pedig a királynő születésnapja alkalmából kiosztott kitüntetések közül megkapta a Királynői Szolgálati Érdemérmet. A nőkre vonatkozó, kétes megjegyzéseivel azonban az utóbbi időben vitákat váltottak ki.
A varázsló egy komikus aktuálpolitikai műsor áprilisi adásában azt mondta: szereti azzal ugratni a nőket, hogy azt mondja nekik, fondorlatosak, és azt is hozzátette, hogy a nők „ravaszsággal próbálják megszerezni a vastag férfiakat”.
A másik nemhez fűződő viszonyáról aztán így beszélt:
Szeretem a nőket, mindig megbocsátok nekik, még soha nem ütöttem meg egyet sem. Soha ne üss meg egy nőt, mert túl könnyen összezúzódnak, (…) és elmondják a szomszédoknak és a barátaiknak(…) és akkor nagy bajban vagy.
Christchurch tanácsának szóvivője, Lynn McClelland közölte, hogy a város vezetése levelet küldött a varázslónak, amelyben megköszönték neki az elmúlt évtizedekben a településnek nyújtott szolgálatait, és tájékoztatták arról, hogy lezárják a szerződését.
A szóvivő ezután azt is hozzátette, hogy nehéz döntés volt, de a varázsló továbbra is Christchurch történetének a része marad.
A város új turisztikai és promóciós irányvonalat indít, amely tükrözi majd sokszínű közösségeit, és „egy vibráló, sokszínű, modern várost mutat be, amely vonzó a lakosok, a belföldi és nemzetközi látogatók, az új vállalkozások és a szakképzett vendégmunkások számára” – indokolta a döntést.
A varázsló szerint a tanács azért döntött úgy, hogy nem fizet neki többet, mert provokátorként viselkedett, és ez nem illik a város „hangulatához”.
Ez azt sugallja, hogy unalmas és öreg vagyok, de nincs senki más, aki bármiben is hasonlítana rám Christchurchben. Csak azért nem szeretnek, mert ők unalmas, öreg bürokraták, engem mindenki szeret, őket pedig senki
– mesélte a csalódott varázsló.
Ian Brackenbury Channell jól ismert arc a christchurchi lakosok körében, de az utóbbi időben már ritkán látták őt nyilvánosan. Szerinte ez azért van, mert a tanács láthatatlanná tette őt, és nem reagáltak a turizmus fejlesztését célzó javaslataira sem.
„De amikor megszüntették ezt a tiszteletdíjat, mindenki feldühödött, itt darázsfészket ébresztettek, ez fergeteges. A következő néhány hónap igazán szórakoztató lesz” – írta le a helyzetet, majd azt is elmondta, hogy ezentúl sem fog hiányozni a Christchurchi Művészeti Központból, ahol turistákkal és helyiekkel szokott beszélgetni.
A központban egyébként ebben a hónapban egy városi tanács által támogatott kiállítást is megnyitnak, ami a varázsló életét fogja bemutatni.
Arra a kérdésre, hogy megátkozza-e a tanácsot a döntés miatt, azt mondta, inkább áldást mond:
Boldog álmokat adok a gyerekeknek, általános jó egészséget, és szeretném, ha a bürokraták emberibbé válnának.
