Élet-Stílus koronavírus

Úttörő volt az AIDS-kutatásban, munkássága a koronavírus megértésében is segít

Flossie Wong-Staalról keveset írunk Magyarországon, noha elismert kutatónak számít a virológusok között. Életét az AIDS elleni küzdelemnek szentelte, igazi úttörő volt a szakmájában. Júliusban halt meg, a huszadik század egyik legzseniálisabb kutatónője.

73 éves korában meghalt Flossie Wong-Staal kínai-amerikai virológus és mikrobiológus. Ő volt az első szakember, aki klónozni tudta a HIV-vírust, ami komoly lépés volt afelé, hogy a tudósok rájöjjenek, mi okozza az AIDS kialakulását. 2007-ben a Daily Telegraph Top 100 living genius (magyarul nagyjából: száz velünk élő zseni) elnevezésű listájának a 32. helyét is megkapta.

Egy támogató család

Flossie Wong-Staal Kantonban született Wong Yee Ching néven 1946-ban, később a tanárai unszolására angolosította a nevét. A kínai polgárháború idején szülei inkább Hongkongba menekültek négy gyermekükkel, ott kezdtek új életet. Wong-Staal katolikus iskolában kezdett tanulni. Noha eleinte nem érdekelték a természettudományi tárgyak, hamar kiderült, hogy tehetséges bennük, így szülei bátorították, lépjen erre a pályára. Ez azért is érdekes volt, mert

a családban mindaddig nem volt olyan nő, aki az otthonán kívül dolgozott volna.

„Mindig úgy gondoltam, anyám nagyon intelligens nő és vélhetően mindig zavarta, hogy nem volt lehetősége arra, hogy továbbtanuljon és karriert építsen. Szerintem boldog volt, hogy nekem megadatott ez a lehetőség” – mesélte egy 1997-es interjúban.

A Flossie nevet az apja választotta neki egy Hongkong területén végigsöprő tájfun után. Tizennyolc évesen aztán Los Angelesbe költözött teljesen egyedül, hogy megkezdje tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen. Elindult a molekuláris biológia irányába, kimondottan izgalmas tudományágnak tartotta. Pár éve egy díjátadón így emlékezett vissza azokra az időkre:

Amikor több mint ötven évvel ezelőtt Amerikába jöttem, nagyon izgatott voltam és természetesen féltem is. Egy teljesen más világot ismertem meg, új emberekkel, na meg persze a nyelvvel is bajban voltam. De Amerika a bevándorlók hazája is, akik nagyon meleg szívvel fogadtak.

1973-ban már a Nemzeti Rákkutató Központban dolgozott Robert Gallo laborjában, akit egyébként az egyik legismertebb HIV-vírussal foglalkozó kutatóként tartanak számon (és akivel össze is jött Wong-Staal, amíg ott dolgozott – második gyermeke tőle született). Retrovírusokkal foglalkoztak ekkoriban, amiknek nem DNS-e, hanem RNS-e van, ami ugyanúgy genetikai üzenetet hordoz, csak egyszálas, nem kettő. Ezt írja át egy enzim segítségével DNS-re, és úgy adja tovább magát, hogy ezután beépül a sejtmagba, és itt a saját génjeit beépíti a gazdatest DNS-ébe.

Manapság már nehéz elhinni, de

a hetvenes években szabályszerűen ördögtől való gondolatnak tartották, hogy ilyen retrovírusok, mint amilyen a HIV, ott lehetnek emberekben is. Ebben ők voltak az úttörők, ők bizonyították be, hogy emberekben is előfordulhatnak

Gallo és Wong-Staal találták meg az első ilyet, ez volt a HTLV-1, azaz a Humán T-sejtes leukémiavírus.

Fotó: flossiewongstaal.wordpress.com

Szerepe az AIDS-kutatásban

Wong-Staal volt az első, aki klónozta a HIV-vírust 1985-ben, ez vezetett oda, hogy megalkothatták a vírus legelső genetikai térképét, ami pedig később a HIV-vérvizsgálat kidolgozásához vezetett.

Noha a nevét nevét nem fűzik a felfedezéshez, a vele dolgozó kutatók egyöntetűen állítják: Wong-Staal munkája döntő jelentőségű volt. Dr. George Pavlakis sokáig együtt dolgozott Wong-Staallal, ahogy ő mondja, „sok ember került akkoriban árnyékba, hiszen az egók és az érdekek prioritást élveztek”.

Gallóval közel 100 tudományos publikációt írt Wong-Staal, egy 1990-ben készült cikkben az olvasható, hogy a nyolcvanas évek végén Wong-Staal volt a legtöbbet idézett tudós több mint hétezer darab hivatkozással tudományos folyóiratokban.

Ez egy új vírus volt. Nemcsak, hogy új, hanem érdekes és komplikált is. Rettentő sok felfedeznivaló dolog volt benne. Nagyon produktív időszak volt, annyi teendőnk akadt, hogy azt sem tudtuk, mit tegyünk először. Azok voltak karrierem legjobb évei: a felfedezés, az intenzív elmélyülés a problémában

– fogalmazott Wong-Staal a már említett ’97-es interjúban.

Később a Kaliforniai Egyetemen AIDS-kutatási központot hozott létre, aminek a vezetője lett. A világ egyik legismertebb kutatóközpontjává vált az intézmény, kutatásaik  annyira hasznosnak bizonyultak, hogy az AIDS kezelésére ma használt anyagok Wong-Staal kutatásaiból származnak.

A koronavírus elleni küzdelemre is volt hatása

Dr. Wong-Staal virológiai eredményeit a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is alkalmazzák, erről David Ho, a Columbia Egyetem professzorra tett említést nemrégiben a New York Timesnak. „A HIV-vírus elemzési módja nagyon erős alapot teremtett ahhoz, hogy jobban megértsük és vizsgálni tudjuk a koronavírust. Ez az egyik oka annak, hogy már vakcinákról és antitestekről tudunk beszélni.”

Wong-Staal július nyolcadikán tüdőgyulladás szövődményeiben halt meg egy kaliforniai kórházban, a Times szerint halálához nem volt köze a koronavírusnak. Lánya, Caroline Vega így emlékezett vissza anyja munkásságára:

Vannak emlékeim a laborból, mindig magas férfiak vették körül, de ő alig volt 160 centi. Viszont tekintélyt parancsoló személyisége volt.

Dr. Pavlakis még néhány dolgot elárult a virológusról:

Nagyon jó barát volt, aki mindig nyugodtan viselkedett, nagy rajongója volt Grace Kellynek, és imádta a gyönyörű dolgokat, a szépséges ruhákat.

Fotó: flossiewongstaal.wordpress.com

Kiemelt kép: Twitter.com/DrWongStaal

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.