Élet-Stílus

Hiába hagyta el a szektát a lány, a szekta örökre vele marad

Nem ő választotta a szektát: beleszületett. Kamaszként képes volt hátat fordítani az addigi életének, hogy aztán fiatal felnőttként belépjen egy nagyobb, komolyabb, de az előzőre kísértetesen hasonlító szervezetbe.

Amikor először nézett tévét, Daniella Young 14 éves volt. A képernyőn üveg robbant szilánkokra, acél olvadt meg, lángok borították az eget, fekete füstfelhő gomolygott, hatalmas épületek dőltek romba, por és hamu borította az utcákat, emberek sikoltozva vetették magukat a halálba, hogy valami sokkal borzalmasabb elől meneküljenek. A dátum 2001. Szeptember 11. volt, az egész világot megrázta az Egyesült Államokat ért terrortámadás. Daniella Young számára mégis az volt a legsokkolóbb, hogy egy bekapcsolt tévét lát, mert korábban nem hitte, hogy ez valaha előfordulhat vele. A külvilágból érkező képek azonban mintha csak igazolni akarnák mindazt, amiről a kamaszlány egész addigi életében hallott. Saját szemével láthatta, hogy Amerikára, napjaink szajha Babilonjára lesújt Isten rettenetes haragja. A prófétának igaza volt.

Daniella Young a Children of God (COG – Isten gyermekei) nevű szektában nőtt fel. Az anyja, akit ugyancsak a szekta nevelt fel, 15 éves volt, amikor világra hozta őt a Fülöp-szigeteken, ahol szüleitől és gyermekei apjától távol, szektatagokkal körülvéve élt, apja pedig a világnak egy távoli pontján lakott, egy másik kommunában a feleségével és gyerekeivel. Daniella a Narratively-n osztotta meg történetét arról, hogy miként lépett ki abból az életből, amibe beleszületett, hogy aztán egy egészen hasonló helyzetben találja magát.

Isten megerőszakolt gyermekei

Az Isten gyermekei szekta ma is működik, csak más néven. A The Family International (Nemzetközi család) nevet 2004 óta használják, ez a vallásos szervezet negyedik reinkarnációja. Az újkeresztény egyházat 1968-ban, Dél-Kaliforniában alapította egy akkor 49 éves arizoniai lelkész, David Berg. A férfi azért utazott a spirituális útjukat kereső fiataloktól hemzsegő, óceánparti államba, mert egy szexbotrány miatt el kellett hagynia korábbi gyülekezetét. A karizmatikus Berg, aki a későbbiekben David királynak, Moses Davidnak, Monak, David atyának, Apának, vagy Nagyapának hívatta magát, hamar követőkre talált a kamaszok között, akiknek azt ígérte, a szeretet által megválthatják a pusztulásba rohanó világot. Egyházának először a Teens for Christ (Tinik Krisztusért) nevet adta, ezt változtatta 1969-ben Children of Godra.

Mint minden szekta, a COG is a követők totális kontrolljára, a szellemi vezér megkérdőjelezhetetlen mindenhatóságára épült. Berg az új világrend eljövetelét hirdette, ami az Antikrisztus felemelkedésével kezdődik majd. A szekta az egész világon elterjedt, követői a világtól elzárva, szigorú hierarchiára épülő kommunákban élnek. Berg levelekben kommunikált híveivel, melyekben leírta tanításait, és kiadta a parancsait.

David Berg – Fotó: Wikipedia

Követői legfontosabb feladata az volt, hogy toborozzanak minél több harcost, akik Isten oldalán küzdenek majd a jó és gonosz közti háborúban, és akik persze adományokkal segítik egyházát. A küldetés végrehajtásához szinte minden eszköz megengedett, sőt, kívánatos volt. A COG nőtagjai a „flirty fishing” (flörtölő horgászat) módszerét alkalmazták, vagyis férfiakat csábítottak el. A férjeik, párjaik tudtával, a szektavezető utasítására végeztek szexmunkát, aminek hasznából aztán egy fillért sem láttak. Mivel COG tiltotta az abortuszt, a szektában rengeteg törvénytelen gyermek született.

Az egyházi prostitúció közel másfél évtizeden át zajlott, a szekta hivatalosan 1987-ben, az AIDS okozta pánik miatt hagyott fel vele.

A kiugrott tagoktól lehet tudni, hogy Berg szektájában mindennapos volt a szexuális zaklatás, a gyermekbántalmazás, a molesztálás és a pedofília. Az alapítót a halála után adoptált fia és több unokája is megvádolták azzal, hogy tizenéves koruk elején szexuálisan zaklatta őket.

A verés szeretet, a molesztálás tisztaság

Daniella Young harmadik generációs tagja volt a Children of Godnak, vagy ahogy akkoriban éppen hívták, a The Familynek (A család). A lány dédanyja még csak pénzt és földet adományozott Bergnek, akiről elhitte, hogy Isten utolsó prófétája. Daniella nagyanyja már mindenét, a szabadságát, az életét, majd lánya, és unokái életét is Isten hadseregének építésére áldozta.

Daniella nem csak a tévétől volt eltiltva gyerekkorában. Egy zárt kommunában élt, nem járt iskolába, nem ismert senkit a szektán kívül, soha nem mehetett egyedül sehová, Berg tanításain, és a Biblián kívül semmit sem olvashatott. A keresztény szövegeket, a vele együtt élő gyerekekhez hasonlóan azonban behatóbban ismerte, mint egy képzett teológus. Tudta, hogy a külvilág szektának hívja a családját, és agymosottaknak tartja őket. Tudta, az emberek azt gondolják róla, hogy bántalmazott, kizsákmányolt gyermek, ám ő nem így érezte. Neki, akinek már felmenői sem ismertek más életet, ez volt természetes.

A szekta gyermekeinek azt tanították, hogy a verés Isten szeretetének megnyilvánulása, hogy a magányos elzárás csak egy módszer, amivel közelebb kerülhetnek Krisztushoz, és azt, hogy a szex maga a tisztaság, akár házasságon belül, akár azon kívül történik, akkor is, ha gyerekekkel csinálják. Ők pedig mindent elhittek, hiszen a próféta, vagyis rajta keresztül maga Isten mondta.

A szeptember 11-i terrortámadás azonban mindent megváltoztatott. Legalábbis a 14 éves Daniella Young gondolkodását mindenképpen. Hallotta, hogy az ikertornyok és a Pentagon elleni repülőgépes támadásokat muszlim terroristák követték el. Olyan fanatikusok, akiket a hitükön keresztül radikalizáltak. Emberek, akik elhitték, hogy ártatlanok ezreinek megölése egy öngyilkos merényletben helyes cselekedet, mert ezt mondta nekik egy vallási vezető. Nem kellett túl sok idő a lánynak ahhoz, hogy felismerje, mennyire hasonlítanak ezek az emberek hozzá és közössége összes tagjához,. Abban a pillanatban, amikor ezt megértette, elhatározta, hogy bármi áron elhagyja a szektát.

Egy szál cigi és Isten haragja

A lány tudta, hogy nem lesz könnyű dolga. Nem volt egyetlen rokona, vagy ismerőse sem a szektán kívül. Nem ismert senkit, akinek fizető állása volt, vagy iskolába járt, de még olyanokat sem, akik önállóan, és nem egy kommunában éltek. Egész életében azt hallotta, hogy a rendőrök gonoszok, akik börtönbe akarják zárni, az iskolákban kizárólag hazugságokkal tömik a gyerekek fejét, és hogy az amerikaiak, akik nem fogadták Berget prófétájuknak, mind a Sátán szolgái. Daniella idővel rájött, hogy saját tekintélyelvűségét kell a szektája ellen fordítani, és nem szökik meg, hanem kirúgatja magát.

Először tett egy próbát. Szerzett egy szál cigarettát, kiosont rágyújtani és várta, vajon Isten tényleg lesújt-e rá végtelen haragjával. Mivel ez nem történt meg, kicsit bátrabb lett. Amikor csoportjával Mexikóban térítettek és gyűjtöttek adományokat, Daniella azt hazudta a feletteseinek, hogy nem beszél spanyolul, ezért nála fiatalabbak őrzését bízták rá. A lány azonban a feladata ellátása helyett egy helyi fiúval próbált titkos találkát szervezni az éjszaka közepére. Ennyi elég volt ahhoz hogy a szervezeten belül elterjedjen, hogy Daniellából minden igyekezet ellenére problémás kamasz lett. Ezek után egymás után érkeztek huszonéves, megbízható, de lazának számító szektatagok, hogy elbeszélgessenek Daniellával. Ő pedig tudta, hogy a vezetők a sorsát fontolgatják, és azt is, hogy nincsenek egyszerű helyzetben. Daniella szülei elég híresek voltak a szervezeten belül, a vezetők pedig attól tartottak, ha kiteszik a lányt, az dominóhatást válthat ki. Aztán megtörtént az, amire senki sem számított. Daniella a legkevésbé.

Anya

Bár a közelében nőtt fel, Daniella alig ismerte az anyját. Míg a lány a többi gyerekkel együtt kollégiumszerű szállásokon lakott, az anyja azzal volt elfoglalva, hogy gyerekeket szüljön Istennek. Ha nagy ritkán találkoztak, csak olyan dolgokról beszélgettek, amikről a szektán belül lehetett. Néha azonban az anyja mondott egész meglepő dolgokat is, ha biztos volt benne, hogy más nem hallhatja. Például hogy csak arra van szüksége, hogy valaki megtanítsa olvasni, mert onnantól már minden mást magától megtanulhat. Daniella ma is úgy érzi, ez volt a legfontosabb tanács, amit életében kapott.

Egyszer, miután a kommunában ismét az okozott feszültséget, hogy Daniella kiszökött külvilágbeli srácokkal találkozni, az anyja sétálni hívta, Daniella pedig elmondta, hogy ki akar lépni. Az anyja azt felelte, hogy tudja, sőt, már el is rendezett mindent, amit tudott. Rávette az elöljárókat, hogy engedélyezzék a távozását, és egy helyet is keresett neki, ahol befogadják. A 30 éves nő, akinek hét saját és hét nevelt gyermeke volt, tudta, hogy neki már késő, de azt akarta, hogy az elsőszülöttje kapjon egy esélyt a szabadságra. Daniella anyja nem sokkal lánya születése után hozzáment egy férfihez, akinek legidősebb lánya már évekkel korábban elhagyta a szektát és Texasban élt. Ő vállalta, hogy befogadja Daniellát. A szabadságnak azonban ára volt. Daniella sohasem térhetett vissza a közösségbe, még látogatóba sem, vagyis addigi életének minden egyes szereplőjétől örökre el kell búcsúznia.

Az argentín rendőrség álltal 1993-ban rajtaütött Children of God szállás ahol több mint 300 gyerek volt. Fotó: Clarin DG / AFP

Daniellát az anyja és mostohaapja vitték át Mexikóból az Egyesült Államokba. Daniella ott állt 15 évesen egy idegen országban, egy idegen világban, üres zsebbel, egyetlen táskányi holmival. De még ennél is komolyabb problémákkal kellett szembenéznie, amikor minden bátorságát összeszedve, először ment el négyezer idegen gyerek közé a helyi középiskolába, ahol közölték vele, hogy ő valójában nem is létezik, hiszen egyetlen adatbázisban sem találtak róla feljegyzéseket.

Úgy is érezte magát, mintha egy idegen bolygóról érkezett volna.

Lerótt adósság

A középiskolai évek nem voltak egyszerűek, de Daniellának sikerült olyan eredménnyel végezni, hogy főiskolára mehessen. Ott, ahol életében először arra bátorították, hogy tegyen fel kérdéseket és keressen válaszokat, végre kezdett magára találni. Irodalmat, történelmet és filozófiát hallgatott. Ugyanakkor még mindig idegennek érezte magát, mintha egy csaló lenne, aki álruhában olyan helyen van, ahová nem tartozik. A múltjáról soha, senkinek sem beszélt.

Hálás volt az Egyesült Államoknak a szabadságért és a lehetőségekért, amiket kapott, ezért hat évvel azután, hogy elhagyta a szektát, úgy érezte, valamit adna cserébe. A szeptember 11-i terrortámadások képeit nem tudta kitörölni emlékeiből, ezért úgy döntött, hároméves szolgálatra jelentkezik az amerikai hadseregbe, ahol aztán kiképzése első perceitől kezdve úgy érezte, a helyzet kísértetiesen emlékezteti valamire, amiről azt hitte, örökre maga mögött hagyta.

Sorakozás, menetelés, gyakorlatok végzése a végkimerülésig, parancsok habozás nélküli teljesítése, a feljebbvalók szavainak megkérdőjelezhetetlensége, a nap minden percének beosztása, a totális kontroll, ahogy idegen emberekkel testvérnek szólítják egymást.

Daniella rövidesen megértette, ismét egy szektához csatlakozott, az első sokk után pedig rájött, hogy meglepően otthonosan érzi magát benne.

Nyugalommal töltötte el, hogy pontosan tudta, mikor, mit várnak el tőle, mihez kell igazodnia. A megfelelésben pedig annyira jó volt, hogy az alapkiképzés után tiszti képzésre küldték.

Hírszerző hadnagyként ment Afganisztánba kiküldetésre. Anélkül, hogy bárki, bármit tudott volna a múltjáról, arra képezték ki, hogy idegen csoportokat, közösségeket, kultúrákat tanulmányozzon, és az ő perspektíváikból szemlélve a világot, próbáljon meg rájönni, hogy mire gondolnak, mit terveznek. Bár kiképezték arra is, hogy különleges egységek tagjaként, fegyveres küldetésekben vegyen részt, az idő nagy részében egy rádió mellett dolgozott.

Tíz halott katona

Egy napon, Afganisztánban Daniella a rádióján végighallgatta, ahogy lemészárolják a barátait. A szakasza csapdába sétált, ő pedig nem tehetett értük semmit. Daniella és a körülötte lévők a következő pillanatban az érzelmeiket elfojtva lázas munkába kezdtek. Meg kellett figyelniük az ellenség mozgását, megtervezniük a válaszakciót, és gondoskodniuk kellett halott bajtársaik maradványainak begyűjtéséről, és hazaküldéséről. Tízen haltak meg aznap, ő mégis dolgozott tovább, mint egy érzelemmentes robot, hiszen erre képezték ki.

Később, amikor végre volt egy kis ideje a saját gondolataival foglalkozni, rájött, hogy valami nagyon nincs rendjén. Eszébe jutott az a tíz ember, akik soha sem fognak hazatérni, és a tíz család, akik hamarosan megkapják a legborzalmasabb hírt, amit csak kaphatnak. Eszébe jutott, hogy az a tíz ember azért halt meg, mert gondolkodás nélkül engedelmeskedtek egy parancsnak, amit olyanok hoztak meg, akikkel talán soha sem találkoztak. Olyanok ölték meg őket, akik azt gondolták, az Istenük akaratát teljesítik.

Mindannyian azért gyilkoltak és azért haltak meg, mert valaki elhitette velük, hogy az egyes emberek élete nem túl nagy ár a nagy cél, a nagyobb jó elérésének érdekében.

Rájött, hogy pont azt az életet éli, amelyik elől nyolc évvel korábban elmenekült, és tudta, ismét eljött az idő, hogy lelépjen.

Kötelékek

Akik megismerik a teljes múltját, mindig megkérdezik tőle, hogy miután megszabadult egy szektától, miért csatlakozott egy másikhoz. A kérdésben mindig rejlik több-kevesebb gúny is, de Daniella megérti. Neki is időre volt szüksége ahhoz, hogy rájöjjön, miért alakította így az életét, hogy megértse, hiába szabadult meg a szektától, a szektamentalitás örökre vele marad. Ezért érzi magát olykor bizonytalannak, ha nem egy egyértelmű struktúra, és nem egy közös ideológiával, identitással rendelkező csoporthoz tartozó emberek veszik körül. Minden ember vágyik arra, hogy hozzá hasonló társak vegyék körül, de Daniellában ez az érzés sokkal erősebb.

Bár a szektában kemény, sőt, gyakran kegyetlen volt az élet, soha senkivel sem tudott annyira erős köteléket kialakítani, mint azokkal, akikkel osztozott ebben a sorsban. Ezt pedig csak a volt katonatársai tudják igazán megérteni, akikkel szintén nagyon szoros a viszonya, az együtt átéltek miatt. Ők pontosan tudják, milyen az, amikor egy vadidegenekből, véletlenszerűen összerakott csapat tagja, néhány hét alatt odáig jutnak, hogy mindegyikük hajlandó lenne bevállalni egy lövedéket a többiekért. Akik együtt erősek, nem érdekli őket sem fájdalom, sem a halál, csak a nagy közös cél.

Daniella elismeri, néha még ma is nosztalgiával gondol ezekre a kötelékekre, amiket a civil életben lehetetlen kialakítani. Az egykori szektagyermekből lett katona már átlagos, hétköznapi életet él. Az ismerősei közül sokan nem is sejtik, milyen múlt van a fiatal anya mögött. Legfeljebb csak furcsállják, mekkora elköteleződéssel tudja magát belevetni a közösségi munkába, legyen szó akár önkéntességről, valamilyen hobbiklub működtetéséről, vagy akár csak a szülői munkaközösségről kislánya iskolájában.

Kiemelt kép: Hulton-Deutsch Collection/Corbis / Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.