Élet-Stílus

A szerkezet, ami lenyelte a Mariana-árkot

Az Omega speciális búvárja még ment volna, de már nem volt hova. 59 év után új királya van a mélységnek.

Ez év májusában az amerikai Victor Vescovo megdöntötte az eddigi mélymerülési világrekordot: a dallasi vállalkozó Limiting Factor nevű kabinja 10,928 méterrel ment a földfelszín alá. Vescovo ezzel az eredménnyel 12 métert vert arra az 1960-as svájci-olasz-amerikai együttműködésre, amely során a Trieste nevű tengeralattjáró 10,916 méter mélyre merült. Mindkét küldetést a föld legmélyebb pontján, a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén elhelyezkedő, a Tokiótól 2400 kilométerre fekvő Mariana-ároknál hajtották végre.

A két expedícióban több közös pont van, de az egyik legérdekesebb, hogy Vescovo idei és a Trieste 1960-as merülésénél is a tengeralattjáró külsejére rögzítettek egy karórát, hogy kiderüljön: a szerkezet bírja-e az extrém nyomást.

1960-as küldetésen egy svájci mérnök, Jacques Piccard és egy amerikai tengerészgyalogos Don Walsh merült alá az olasz tervezők által megépített Trieste-tel. A tengeralattjáró mai szemmel inkább tűnik egy régi scifi díszletének, mint mélytengeri merülésre alkalmas csúcstechnológiának.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Chuck Bat (@darthmotors) on Oct 9, 2016 at 3:42pm PDT

Pedig a felszerelésnek elképesztő körülményeknek kellett ellenállnia. Az árok legmélyebb részét Challenger Deepnek hívják, az itt mért adatok szerint 1086 bar nyomás nehezedik minden eszközre, kőre és élőlényre, ez átszámítva 1107 kg/cm² -t jelent. Magyarán minden négyézetcentire több mint egy tonnás súly nehezedik, kis túlzással az egész óceán víztömegének a súlya.

A mérnököknek szó szerint tökéletességre kellett törekedniük, mivel ekkora nyomás mellett minden azonnal összeroppan, ami nincs a végletekig túlbiztosítva.

Nemcsak a Trieste mérnökeinek kellett tökéletes alkotniuk, hanem a Rolexnek is, akik arra vállalkoztak, hogy a tengeralattjáró külsejére rögzítve leküldik az egyik órájukat, hogy kiderüljön: képesek-e olyan szerkezetet építeni, ami működőképes tud maradni a bolygó egyik legélhetlenebb pontján is.

Mindig ott volt egy Rolex

A legendás svájci óragyár az 50-es és 60-as években hasonló szerepet töltött be, mint évtizedekkel később az Omega. E szerep szerint az emberiség fontos, történelmi pillanatainál, elképesztő teljesítményeinél mindig ott volt egy Rolex. Ezt a stratégiát konzekvensen követte a cég, többek között ezért támogatták az 1953-as Mount Everest expedíciót, amely során az új-zélandi Edmund Hillary megmászta a világ legmagasabb pontját.

Hillary egy speciálisan erre az alkalomra gyártott órát kapott a Rolextől, amit a csúcson is viselt.

Az eszközt a küldetés után vissza is kellett adnia a cégnek, hogy a szerkezetet tovább tesztelhessék. Hillary órája jelenleg René Beyer, svájci kereskedő magángyűjteményében van, maga a Rolex ajánlotta fel a nagy becsben tartott órásmester Beyer családnak, hogy megtarthatják a történelmi darabot.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by werktrends (@werktrends) on May 29, 2019 at 11:36pm PDT

A Rolexnek nagyon fontos volt ez az exkluzív státusz, tudatosan hajtottak a rekordokra, így aztán nem volt meglepetés, amikor Piccardék projektjénél is bejelentkeztek, hogy leküldenék az egyik órájukat a föld legmélyebb pontjára, ha már a legmagasabbat kipipálták. Így készült el minden idők legszokatlanabbul kinéző Rolexe, ami inkább hasonlított tengeralattjáróra, mint karórára.

Rolex Deep Sea Special

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Juwelier Techel KG (@juweliertechel) on Jun 28, 2017 at 3:07am PDT

A robusztus, módosított oyster tok, az aránytalan, kupolaként magasodó plexi mind azt szolgálják, hogy az óra óvja a benne működő szerkezetet az extrém hatásoktól. A plexi kialakítása egyébként nem véletlen, ez a forma bizonyult a legellenálóbbnak a nagy nyomás ellen, cserébe nem könnyű róla leolvasni az időt. Akárhogy is, a Deep Sea Specialnél a funkcionalitás volt az elsődleges szempont és ez végül ki is fizetődött: az árok mélyéről visszatérő Triestere rögzített óra tökéletesen működött a visszatérés után is. Ez a darab azóta szintén René Beyerhez került, a Hodinkee Talking Watches sorozatában Hillary fentebb említett Everest órája mellett előkerül a gigantikus Deep Sea is. (A történelmi Rolexek 5:16-tól láthatók.)

Végül mégis az Omega jutott a legtovább

Azt a szerepet, amit a Rolex az 50-es és a 60-as években betöltött, a következő időszakban az Omega vette át. Nagyban köszönhető ez persze annak, hogy a NASA szigorú tesztjein a cég versenykronográfja, a Speedmaster ment át egyedül tökéletes eredménnyel, így ők lettek az amerikai űrhajózási hivatal hivatalos beszállítói. Az emberiség csúcsteljesítményét is egy Omegában vitték véghez, egy Speedmaster volt ugyanis Buzz Aldrin szkafanderének csukló részére erősítve, amikor az első asztronauták egyikeként rálépett egy másik égitest felszínére.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by hodinkee (@hodinkee) on Apr 19, 2019 at 1:32pm PDT

De az Omega nem csak ezért lett a felfedezők órája. A cég egyre több területen jelent meg, például sarkkutató expedíciókat is finanszíroztak, amelyekre speciális időmérőket terveztek.

A cég Alaska Project nevű limitált kiadású Speedmastere a hatalmas, vörös védőtoknak köszönhetően extrém hőmérséklet ingadozást is kibír: az időjárás nem befolyásolja a működését -148 fok és a plusz 260 fok között.

Omega Speedmaster Alaska Project

Ezek után nem nagy meglepetés, hogy az Omega végül bejelentkezett a legmélyebbre merülő búváróra címéért is. Így kerültek kapcsolatba Vescovóval, de a kivitelezéssel sietniük kellett, mivel az amerikai vállalkozó projektje tőlük függetlenül zajlott. A vállakozó és az óragyártó egyébként nem szokványos módon talált egymásra, ugyanis nem szponzorációról vagy régóta tervezett együttműködésről van szó. Vescovo egy Omega karórát vásárolt magának, amit az expedíciói alatt szeretett volna hordani, a cég pedig rögtön meglátta a sztoriban a lehetőséget és gyorsan léptek: beálltak projekt mögé.

Omega Seamaster Planet Ocean Ultra Deep Professional

Az Omegának tehát kicsit több mint hat hónapja volt, hogy megtervezze és kivitelezze a világ legmélyebbre meríthető óráját. A cégnek persze nem a nulláról kellett kezdenie: a Seamaster búvár termékvonal már hosszú évtizedek óta remekül működött, ráadásul a tervezés és a kivitelezés szoros együttműködésben készült a Vescovo tengeralattjáróját gyártó Triton nevű céggel. Apró érdekesség, hogy az óra tokja ugyanabból a titánból készült, mint a Limiting Factor teste.

Omega Seamaster Planet Ocean Ultra Deep Professional

Az Omega csúcs búvárórája a Triton tesztjei szerint akár a 15 ezer méteres mélységet is kibírná, ami azt jelenti, hogy a Seamaster Ultra Deep még képes lett volna merülni, csak gyakorilatilag már nem volt hova.

Omega Seamaster Planet Ocean Ultra Deep Professional

Ahhoz, hogy ezt a teljesítményt elérjék, sok mindent át kellett alakítani az órán. Másak például a fülek, amelyekbe csak NATO-szíjat lehet fűzni, erre azért is volt szükség, mert a klasszikus stiftest megoldás egyszerűen túl kockázatos lett volna a mélységben. A forgatható lünetta felső része kerámiából készült, a rajta látható jelöléseket pedig folyékony fémmel oldották meg. Ez az eljárás sokkal masszívabbá tette az órát. Extrém vastag lett a zafírkristály (plexi), mint ahogy maga a tok is, összesen 28 mm, ami finoman szólva sem lapos, hétköznapi viselet.

És valószínűleg egy darabig nem is lesz az, mivel a cég egyelőre nem helyezi kereskedelmi forgalomba a világrekorder órát.

Az Omega tehát végül 59 év után elvette a Rolex rekordját, amiben nem az a csoda, hogy megtörtént, hanem az, hogy eddig fennállhatott. Ez is jelzi, hogy az 1960-ban elkészített borzalmasan kinéző, de elképesztően ellenálló Rolex Deap Sea milyen hihetetlen teljesítmény volt. Hiszen ne feledjük: a cég 2008-ban megpróbálta James Cameron, filmrendező expedíciójának keretén belül megdönteni a saját rekordját, de a Rolex Sea-Dweller Deepsea Challenge csak 10,908 méterig jutott.

Vescovo egyébként azt tervezi, hogy az elkövetkező években lemerül az óceánok legmélyebb pontjaira, nos, a további expedíciókon a mélység miatt már nem kell majd aggódnia.

Kiemelt kép: Omega

Ajánlott videó

Olvasói sztorik