Mindenki emlékezzen vissza egy kicsit a saját gyerekkorára! Mennyi időt töltött vele az édesapja? Hányszor mentek el együtt a játszótérre? Vagy építettek homokvárat, esetleg babáztak? Hányszor készítette ő a reggelit vagy az uzsonnát? Hányszor ápolgatta az apukája, amikor beteg volt?
Apa-anya: 1-1
Ha ez eddig nem lett volna elég nyilvánvaló, akkor most eláruljuk: a magyar családmodell konzervatív. Nem annyira meglepő tehát, ha sokan még most is a tarisznyás-bölcsész társadalom vagy éppen a korcs liberális banda elborult ötletének tartják, hogy egyes férfiak elmennek gyesre, cumisüvegből lefejt anyatejjel táplálják gyermeküket, vagy egész hétvégés kimenőt adnak a nejüknek, amíg ők pesztrálják a kicsiket.
Az apák családon belüli szerepének hangsúlyozása ugyan modern kori találmány, de korántsem csupán egy trend. Számtalan kutatás létezik, ami alátámasztja, hogy a gyerekek fejlődésében legalább annyira kulcsszerepe van az apáknak, mint az anyáknak.
Az apa-gyerek kapcsolat ugyanúgy kódolva van bennünk, mint az anyával való viszony, a gyerekeknek pedig óriási szükségük van rá. Nekem az egyik kedvencem kutatásom az apa-fiú kapcsolatot vette gorcső alá. Kimutatták, hogy azokból a kisfiúkból, akiket szeretett az apjuk, normális férfiak válnak, és a későbbiekben nem lesz szükségük mindenféle kompenzációra, hogy férfinak érezzék magukat
– magyarázza kérdésünkre Léder László pszichológus.
A kislányokra vonatkozóan egy floridai vizsgálat jutott érdekes eredményekre a közelmúltban. Itt arra jöttek rá, hogy azok a nők, akiknek szeretetteljes és jó a viszonyuk az édesapjukkal, mindenféle területen jobb esélyekkel indulnak az életben. Többek között egészségesebb szexuális élet és kevesebb, de kiegyensúlyozottabb párkapcsolat vár rájuk – folytatja Léder László.
Amit látunk, az gyakran csak a felszín
A társadalom természetesen nem változik meg egy csapásra, de szerencsére már itthon is egyre több férfi van, aki igenis szeretne a családjával több időt tölteni, és nem csak anyagi biztonságot és megélhetést akar nyújtani a szeretteinek.
Tény ugyanakkor, hogy a magyar munkaerőpiaci helyzet egyelőre nem kedvez ezeknek az elvárásoknak. Az édesanyák otthon ragadnak a gyermekeikkel, kevés a részmunkaidős állás, vagy az igazán családbarát munkahely, a férfiak pedig kénytelenek kompenzálni, és még többet dolgozni.
Léder László sokat foglalkozik szervezetfejlesztéssel, a többi közt tréningeket tart vezető pozíciókban dolgozóknak. Állítása szerint még ő maga is megdöbbent azon, hogy a jól menő üzletemberek mennyire frusztrálódnak attól, hogy alig látják a feleségüket és a gyerekeiket.
A kemény cégvezető, aki belefelejtkezik a munkába, leginkább csak egy sztereotípia, egy hiedelem. Ezek az emberek, főleg a kisgyerekes apukák, nagyon megszenvedik ezt. Egy szó mint száz, én úgy látom, hogy a férfiaknak nagyon kevés kell, sőt, a legtöbb férfinak semmi sem kellene, csak a lehetőség, hogy otthon lehessen, és máris jobb apa válna belőlük.
A sörnél is jobb stresszoldó a család
A pszichológus gondolataival összecsengő meglátásokat fogalmaz meg dr. Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének adjunktusa.
Ágnes, dr. Kopp Mária orvos-pszichológus kutatásaira hivatkozva lapunknak elmondta, hogy
Továbbá kutatások bizonyítják azt is, hogy a férfiak otthon, a családjuk körében tudnak a legjobban kikapcsolódni. Ez utóbbi még a haverokkal való sörözést is megelőzi. Mindez a nőkre – érthető módon – már kevésbé igaz, nekik ugyanis a családból való rövid idejű kiszakadás jelenti a pihenést, szórakozást, hogy ezeket az energiákat újra a családba forgassék vissza.
Hogyan legyek jó apa?
Egyre több a csonka család, ebből kifolyólag a gyerekek egyre kevesebb mintát látnak arra vonatkozóan, hogy miként kell egy kapcsolatban, házasságban együttműködni, problémákat megoldani. A fiatalok igenis segítségre szorulnak – hangsúlyozza az egyetem adjunktusa.
Személy szerint nekem nagy szívfájdalmam, hogy a köznevelési intézményekben a családi életre való felkészítés igen elsikkad az egyéb célok mellett. Nem csoda, hogy nagyon sok fiatal “tragédiaként” éli meg a baba érkezését, mert azt hiszik, éket ver közéjük. Sok házasság fel is bomlik a gyermek 2-3 éves kora körül. Épp ezért megnő a pedagógusok és az oktatási intézmények felelőssége. Észrevétlenül integrálni kellene a biológia, a magyar vagy éppen a matematika órákba. Persze az lenne a legjobb, ha külön tantárgy is lenne a családi életről.
A változás elősegítésén munkálkodik a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom is. A civil szervezetet 2009-ben alapította dr. Kopp Mária orvos-pszichológus. Céljuk, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek. A mozgalom többek között segít a párkeresésben, párkapcsolati kompetencia-fejlesztő csapatokat alakítottak, fiataloknak tartanak előadásokat család és karrier témában, illetve nagyon sokat foglalkoznak az apák családon belüli pozíciójával.
Csütörtökön megalapították az Apákért Munkacsoportot, ennek egyik alapító tagja Léder László és Engler Ágnes is. A munkacsoport sok egyéb (nyári szabadegyetem, előadások, konferenciák) mellett szeretne hazai kutatásokat végezni a magyar apák helyzetével kapcsolatban, jelenleg ugyanis csak külföldi vizsgálatokat találni a témában.
