Élet-Stílus

A legnagyobb katasztrófák a modern építészet történetéből

A mérnöki diploma nem jelent garanciát arra, hogy egy épület évtizedeken vagy évszázadokon át őrzi majd tervezője nevét, főleg, ha a túl kevés tudás jelentős mennyiségű korrupcióval találkozik, vagy egyszerűen csak szerencsétlen körülmények állnak fenn.

A Knickerbocker Theatre összeomlása, Washington D. C, 1922. január 28.

Az alig öt évvel korábban átadott épület tetőszerkezete nem bírt a két nap alatt rá hullt mennyiséggel, így az az éppen vetített Get-Rich-Quick Wallingford című néma vígjáték nézőire omlott, akik közül 98-an meghaltak, 133-an pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.

Gázrobbanás az alig két hónappal korábban átadott londoni Ronan Point Tower, 1968. május 16.

Ronan Point

A március 11-én átadott, 22 szintes toronyházban történt gázrobbanás meggyengített egy tehertartó falat, aminek következtében az épület egy sarka összeomlott. A lakók közül négyen vesztették életüket, de 17 sérültről is hírt adtak a brit hatóságok.

output_37aM8s

A Boston képét ma is uraló Hancock, aminek minden egyes üvegpanelét ki kellett cserélni

1280px-2007-0925-Boston-JohnHancockTower

Az I. M. Pei és Henry N. Cobb által tervezett John Hancock Towert 1971 helyett csak 1976-ban adhatták át, hiszen a kész épület tükröződő, kék ablakai egymás után potyogtak a környező utcákra. A rendőrség minden alkalommal, mikor a szél sebessége 45 km/h fölé került, lezárta a környéket, hogy elkerülhessék az 1,2×3,4 méteres, 227 kilót nyomó üveglapok okozta baleseteket.

18qhncw2q1a1tjpg

1973 októberében Pei bejelentette, hogy mind a 10344 panelt kicserélik. A hónapokon át tartó munka során a hiányzó üvegfelületeket furnérlemezzel helyettesítették, így a toronyra elég hamar ráragadt a Furnérpalota név.  A legfelsőbb szinten dolgozók komoly kilengésről számoltak be, így a tervezők további 3 millió dollárból egy, a hasonló lengések energiáját elnyelő szerkezetet építettek a toronyba. A teljes projekt a várható 75 millió dollár helyett végül 175 millióba került.

A szöuli Sampoong bevásárlóközpont összeomlása, 1995 június 29.

Sampungdept25

Az egyik városi szemétlerakó helyén felhúzott épület az első tervek szerint lakásoknak adott volna otthont négy szinten, de az építés közben módosítottak a terveken, így 1990-ben bevásárlóközpontként nyitott meg. A szöuli építési szabályok tiltották az egész épület plázaként való hasznosítását, így a legfelső, ötödik szinten egy jégpálya kapott volna helyet, de végül nyolc éttermet költöztettek oda. A kivitelező jelezte, hogy ez statikai problémákat vet fel, így a beruházó felbontotta szerződését a vállalattal, és keresett egy másikat, aki vállalja a szükséges bővítések elvégzését. Mivel a hagyományos koreai éttermekben a vendégek a földön foglalnak helyet, így itt a teljes szerkezetre nehezedő súlyt jelentősen megnövelték az éttermek padlóját behálózó, forró vizet keringető csövek. Mindezeken felül a légkondicionáló egyságeit a tetőn helyezték el, amely az engedélyezett maximális terhelés négyszeresével nyomta a teljes épületet.

szoul2

1995 áprilisában megjelentek az első repedések, amelyek miatt néhány boltot elköltöztettek, de nem törődtek a veszéllyel, annak ellenére, hogy a következő hetekben a repedések egyre nagyobbak lettek, sőt, szakértők egész sora bizonygatta, hogy az épület bármelyik percben összedőlhet.

szoul1

Június 29-én a helyzet minden addiginál súlyosabbnak tűnt, így kikapcsolták a légkondicionálót és lezárták a legfelső szintet, de kiüríteni nem sikertült, hiszen az épületben túl sokan tartózkodták, és egy bolt sem akarta elegedni az aznapi óriási bevétel lehetőségét.

Sampungdept46

Ugyanazon a napon, délután öt óra körül az ötödik szint süllyedni kezdett, majd a légkondicionáló egységei bezuhantak a már egyébként is túlterhelt emeletre. Néhány percen belül az épület déli szárnya összedőlt, 502 ember halálát és 937 sérülését okozva.

A jeruzsálemi esküvői tömeg, ami alatt megnyílt a padló, 2001. május 24.

18qisrjx5s87tjpg

A Versailles néven ismert esküvőhelyszín építésénél az utolsó pillanatban végrehajtott változtatások okozták 23 ember halálát, 380 sérülését.

A negyedik emeleti teremben táncolók százai alatt beomlott a padló, és három szintet zuhantak.

A sanghaji Lotus Riverside-házak egyikének kidőlése, 2009. június 27.

building-china2

A lakópark egyik, tizenhárom szintes toronyháza a nem megfelelő alapozás és a csapadékelvezetés hiánya miatt egyszerűen kidőlt. Szerencsére még jóval az átadás előtt, így személyi sérülés nem történt.

18qhl24pubx4yjpg

18qhky4opbzw8jpg

18qhlj2ef2snmjpg

A bangladesi főváros, Dakka egyik bevásárlóközpontjának, a lakásokat is magában foglaló Rana Plazának összedőlése, 2013. április 24.

Rana_Plaza
A még álló épület sem volt túl bizalomgerjesztő

A fentebb már említett szöuli plázával ellentétben itt már az első nagyobb repedések megjelenésekor evakuálták a lakókat, vásárlókat és a bolti dolgozókat, de a felsőbb szinteken lévő – a Benetton, a Mango, a Primark, a Walmart, és más divatóriásoknak dolgozó – ruhagyárakban dolgozókat nem. A nap végén a tulajdonos az újságíróknak elmondta, hogy másnap mindenki visszatérhet az épületbe, a veszély elhárult. Az egyik ruhagyár, az Ether Tex egy egész havi bér visszatartásával fenyegette a dolgozóit, ha nem jelennek meg a következő napon.

Másnap 8 óra 57 perckor az épület összedőlt, mindössze a földszintet épen hagyva. A romok közül 2515 embert mentettek ki, de 1129-en az egymásra dőlő falak közt lelték halálukat – ezzel ez vált a világ legtöbb halálesetet okozó, építéskor elkövetett hibából eredő balesetévé.

Dhaka_Savar_Building_Collapse

A történtek oka egyértelműen az engedélyek és a mérnöki munka teljes hiánya volt: a munkálatokat egy tó helyén, engedély nélkül kezdték meg, a később beszerzett építési engedélyben pedig egy egyetlen szintből álló, üzletekkel rendelkező épület szerepelt.

2013_savar_building_collapse02

Engedély nélkül került tehát erre négy további szint, természetesen olcsóbb, gyengébb minőségű építőanyagok felhasználásával. A ruhaüzemek később költöztek be, így az építészek nem vehették figyelembe a gyártáshoz szükséges gépek által jelentett plusz terhelést. Mindezen tényeket ismerve a vég közel elkerülhetetlen volt.

Fotó: Failed Architecture, FailuresWikimedia CommonsArchitecture Week/Michael Shellenbarger Cracktwo
Sisi – Ferenc József és az udvar nemtetszése dacára – ragaszkodott hozzá, hogy negyedik gyermekét Budán hozza világra. Bár a Habsburgoknak több személyes tragédiája kötődött a magyar fővároshoz, végül minden simán ment.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.