Tévhit: Pontosan tudjuk majd, ha magas lesz a koleszterinszintünk vagy a vérnyomásunk.
A valóságban ezeket az értékeket csak vérnyomásméréssel vagy laborvizsgálattal lehet kideríteni, ugyanis sem a magas vérnyomásnak, sem pedig a magas koleszterinszintnek nincsenek kézzelfogható tünetei, nem járnak látható elváltozásokkal vagy fájdalommal. Ráadásul gyakran annak ellenére lehet a kelleténél magasabb ez a két érték, hogy egyébként jó formában vagyunk, nem dohányzunk, nincs rajtunk súlyfelesleg stb.
Tévhit: A szívroham ugyanolyan a férfiaknál és a nőknél.
Kép forrása: Thinkstock
Jelentős különbségek lehetnek a két nem között, ami a szívrohamot illeti: mások például a tünetek. A nőknél gyakran olyan tünetek jelentkeznek (pl. szokatlan fáradékonyság, alvászavarok, légszomj, hányinger, emésztési zavarok) a szívrohamot megelőző hetekben, melyeket könnyen össze lehet téveszteni más betegség tüneteivel. A nőknél ugyanakkor ritkább a mellkasi fájdalom és a mellkasi nyomás érzete. A szakemberek ezért arra figyelmeztetnek, hogy aki a rizikócsoportba tartozik, figyelje jobban a magán jelentkező szokatlan tüneteket.
Tévhit: A fiatal nők nem lesznek szívbetegek.
A közkeletű elképzelés szerint a szívroham leginkább a férfiak betegsége, és elsősorban közülük is az idősebbeket érinti. Azonban a nők, különösen a fiatalabb korosztályba tartozók sincsenek biztonságban: a felmérések szerint a leggyakoribb halálozási okok között náluk is ott szerepel a szívroham. Az valóban igaz, hogy a férfiaknál valamivel korábban jelentkezhetnek a problémák, a nőket ugyanis sokáig védi az ösztrogén (bár az a szakemberek sem tudják, hogyan). Ugyanakkor a nőknél is egyre gyakoribbak és egyre fiatalabb életkorban jelennek meg azok a rizikótényezők (mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás), melyek hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához.
