Bizonyára önök is emlékeznek még a Családi túlélőteszt blogra, és a blog szerzőjére, Kingára. Arra a 45 éves, kétgyermekes, bróker édesanyára, aki február közepén vállalta, hogy két teljes hónapig minimálbérből, családi pótlékból és árvasági ellátásból él majd két kislányával, akiket férje halála óta teljesen egyedül nevel.
Az édesanya az ötletet egyébként kollégánk, Oroszi Babett korábbi cikksorozatából merítette. Ő három évvel ezelőtt egyedülállóként egy hónapig 60 600 forintból élt, tapasztalataiból pedig élménybeszámolót írt. Kinga azért élesztette újra a tesztet, hogy bebizonyítsa, egy kis fantáziával kevés pénzből is sokkal többet hozhatunk ki, mint hinnénk. Illetve azért, hogy megmutassa, hol vannak még tartalékok a konyhapénzben, amit később akár nagyobb, távolabbi céljaink elérésére is fordíthatunk.
Íme, Kingáék első hónapjának rövid összefoglalója:
Ami az étkezést illeti: a család egy hónapon keresztül, napi 1500 forintból is a lehető legváltozatosabban evett. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Nem volt két egyforma főétkezés, ami azt jelenti, hogy az ételek változatosak voltak. Ha egy-egy nap a maradékokról is szólt, Kinga mindig igyekezett valami újat belecsempészni az ételekbe. „Minden héten 5-7 kilogramm közötti gyümölcsöt ettünk, 4-5 -féle gyümölcsöt, nem ettünk pacalt, zsíros húsokat, máj kivételével belsőséget sem, mert egyszerűen nem szeretjük.”
Az édesanya a változatos ételek mellett gondoskodott az eseménydús mindennapokról is. „Voltunk vendégségben és voltak vendégeink, nem is egyszer. Mindig mindenkit meg tudtunk kínálni valamivel. Voltunk cukrászdában, korcsolyáztunk – így utólag már tudjuk, hogy ebben a szezonban többet már nem fogunk -, sétáltunk a Városligetben, kirándultunk a Budai hegyekben, és készültünk az osztállyal március 15-ére.”
Kíváncsi, hogy érte el Kinga mindezt? Szeretné tudni, spórolt-e pénzt? Kíváncsi, milyen extra kiadásai voltak? Esetleg nyomon követné a második hónapot? Olvassa el a Családi túlélőteszt blogon.
Régen jobban ettünk?
A középkorban (is) vagyoni kérdés volt az étkezés. Az európai társadalmak 90%-át adó parasztság inkább gabonaételeket evett (kellett is a szakadatlan munkához az erő, energia), míg a gazdagok sok húst, vadhúst ettek, emiatt elterjedt betegség volt a (sok hús miatt felszaporodott húgysav következtében kialakuló) köszvény.
A 18. században már leírások is vannak a paraszti étkezésről Magyarországon. Érdekesség, hogy a napszámosokat rosszabbul kellett tartani. Egy szabályozás „Tiltja a szokásba jött „napjában több tál ételeket, külömb külömbféle süteményeket s ital borokat”, nehogy a gazdák magukhoz édesgessék a napszámosokat (de ez miért volt gond?) „aki napszámban gazda kenyerén kíván dolgozni, ebédre és vacsorára két tál étellel, fölöstökömre (azaz reggelire) és uzsonnára kenyérrel megelégedjék”.
Egy 1830-s feljegyzés szerint a mezőn kint a dolgozó parasztok tarhonyát ettek, vagyis vízben főtt tésztát. 1857-ben Reguly Antal Füleken kétfogásos étkezésről írt a nyári étrendben: Az első fogás mindig leves, a második „sűrű” (főzelék, főtt tészta, kása, lisztpép, sült krumpli). Sütemény (sült tészta) egyszer sem volt.
Végül álljon itt egy menüsornál is több önjellemzés a kalota-szegi Jankó János egy napjáról 1892-ből: „A földmíves ember már reggel három órakor felkel s megiszik egy ital pálinkát, négy órakor már mindenki készen van … s mennek ki a munkára. Nyolc órakor frustukolnak, kenyeret, szalonnát, túrót, ha ezt is ad az asszony, és hagymát, ha nincs más; zöldpaszulyt lében (fuszulykalé) vagy árvatésztalevest, ha kemény a munka; délben van paszuly, kaszáslé, néha kockás is; kilenc órakor vacsoráznak, mégpedig borsót, vagy juhhúst almás étellel.” Azaz napi 4-5 óra alvás járt a brutális munkamennyiség mellé… Szénhidrátok, zsiradék, hüvelyes zöldség tehát a menü, kis hússal és süteménnyel.
Itt olvashat az egyes ételek fejlődéséről egy egész könyvet.
