A szakemberek szerint az egészségügyi kockázatokat elnézve nem árt elgondolkodni ezen a lehetőségen sem… Pedig az emberek nemhogy nem kívánkoznak ki a városból, hanem épp ellenkezőleg: egyre többen költöznek be. Míg 1900-ban a világ lakosságának csupán 14%-a élt városban, addig 3 évvel ezelőtt már az 50% városlakónak mondhatta magát.
Az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám is tovább nő, és ha ilyen ütemben urbanizálódunk, addigra a bolygó lakosságának 70%-a városban él majd. Tény, hogy a városi létnek sok az előnye, elég ha csak a kiemelkedő orvosi ellátásra, a jobb munkalehetőségekre vagy a fejlett csatornahálózatra gondolunk, de vannak hátrányai is.
Mentális- és immunbetegségek, szívbetegségek, termékenységgel kapcsolatos zavarok és rák: csupán néhány a leggyakrabban előfordulók közül. A szakemberek szerint ijesztő az is, hogy a legkorábbi káros hatásokkal már azelőtt találkozunk, hogy megszülettünk volna, méghozzá az anyaméhben. A benzingőzből és az egyéb szennyezőanyagból mérgező kémiai anyagok tárolódnak el a szervezetben – többek között a méhben is –, a születendő gyermekek pedig már magzatkorukban találkoznak ezekkel.
Nem csoda, hogy egyre többeket kínoz elhízás, hiperaktivitás, korai pubertás vagy a rák bizonyos fajtái: amiket ezek a méreganyagok is okozhatnak. Tipikus városbetegség a vakság is, amit elsősorban a napsütés hiánya, a benti életmód és a mesterséges fény okoz, a túlfertőtlenített lakások az allergia különböző fajtáinak, míg az egészségtelen, zsíros ételek az elhízásnak kedveznek.
