Bár még mindig előfordulnak internetes támadások, a fiatalok többsége óvatos, ha posztol, e-mailezik, blogol vagy épp twitterezik. A legfrissebb online biztonságról készült felmérés (Yahoo! 2011 Online Safety Survey) 10 és 17 év közötti gyerekeket, illetve felnőtteket kérdezett internethasználási szokásaikról, és az eredmények azt mutatták, hogy a tinik sokkal megfontoltabbak lettek.
Talán épp ezért a szülőknek csupán 72%-a aggódik gyermeke webes biztonsága miatt, míg tavaly ez a szám még 6%-kal magasabb volt. Ugyanakkor 2011-re a szülők 88%-a beszélgetett csemetéjével az online biztonságról, míg az előző felmérés idején mindössze 70% tett így. Valamennyi korosztálynál magas volt az adatvédelmi beállítások használata, de a tinédzsereknél volt a legmagasabb ez az érték: 81%-uk védte így az online profilját, a felnőtteknek alig több mint háromnegyede, a kiskamaszoknak mindössze 66%-a.
Eljutott a gyerekekhez az üzenet
Heather Cabot, a Yahoo Web Life szerkesztője egyetért azzal, hogy a szülőknek több bizalmat kellene szavazniuk utódjaiknak: „A kutatásunkból kiderült, hogy a tinik 46%-a eltávolított már olyan információkat, amelyeket megbánt, hogy feltett magáról a netre, 65% pedig rendszeresen rákeres a nevére, ami azt jelenti, szeretnék tudni, mit írnak róluk mások, és kézben akarják tartani online hírnevüket.”
Mindez azt jelenti, hogy a szülőknek sikerült a megfelelő üzenet eljuttatni a srácokhoz. „Azt látjuk, hogy a szülők egyre több időt szánnak arra, hogy minderről beszélgessenek a csemetéikkel – magyarázta. – Régen elsősorban az internetes ragadozókról volt szó és a szülők azért aggódtak, hogy a gyerek megismerkedik egy idegennel, majd személyesen is találkozik vele. Természetesen ettől ma is tartanak, de már más témákról is beszélgetnek. Például, ha kiposztolod ezt a képet, milyen hatása lesz annak később, ha mondjuk jelentkezel egy álláshirdetésre. A szülők 60%-a azt állítja, legalább egyszer egy hónapban sort kerítenek hasonló csevegésre a gyerekükkel.”
Legyünk igaz barátok
Cabot szülőként azt tanácsolja, hozzunk létre egy családi internetes egyezményt, amelyben megállapodunk, mennyi időt tölthet a gyerek a neten, és a szülő hogyan kísérheti figyelemmel a tevékenységét. A felmérés szerint három családból egy használ már ilyet. A szülő is keressen rá rendszeresen a gyerek nevére, hogy nyomon kövesse, megfelelően használja-e az adatvédelmi beállításokat. A közösségi oldalon lépjünk be a gyerek „barátai” közé, de magyarázzuk el neki, miért van erre szükség. Ugyanakkor legyünk jó barátok: ne posztoljunk az üzenőfalukra, még véletlenül se járassuk le, de legyünk ott, ha szükség van ránk. Végül a legnehezebb és a legfontosabb: kérjük el a gyerek jelszavait. Ígérjük meg és tartsuk is be, hogy nem használjuk kémkedésre, viszont ha bármikor szükség van rá, tudunk segíteni neki.
A felmérés 2000, 18 és 64 év közötti felnőttet, illetve szülőt, valamint 250 kiskamaszt (10-12 évest) és 450 13-17 esztendős fiatalt faggatott a biztonsággal kapcsolatos oktatásról, az adatvédelmi beállításokról, illetve arról, hogy miként menedzselik az online hírnevüket.
