Gyertyánál melegednek a „fázós lelkek”

„Igazából sokan azzal is gondban vannak, hogy pontosan melyik is a halottak napja. Azt gondolják, hogy november 1-je, hiszen az a munkaszüneti nap. Valójában november 2. a halottak napja, november 1-je a mindenszentek napja, október 31. pedig a mindenszentek előestéje” – hangsúlyozza Iván Anita, (alias Holdboszorkány), a Boszorkánymúzeum alapítója.

Egy kis kelta, egy kis római

Eredetileg október 31. megünneplése az északi népekhez (Észak-Anglia, Írország, Skócia), pontosabban a keltákhoz kötődött. Samhaint, a kelta Napistent a halál és a sötétség fogságba ejtette október 31-én, a téli időszak elején. November 1-jével ugyanis kezdetét vette a kelta újév, addigra már túl voltak a betakarításon, az állatok levágásán, a télire való elraktározásokon. „Mihelyst elérkezett a hideg időszak, még a kisállatokat is „kicsapták” a földbe vájt kunyhókból, ez egy elég brutális módszer volt, de kellett a hely a családnak” – magyarázza Holdboszorkány, aki rontáslevétellel, pénzvarázzsal, energiavizsgálattal, háztisztítással, valamint feng-shui tanácsadással is foglalkozik.

A kelta hagyomány szerint október 31-én Samhain megidézi a halottak szellemeit, akik különféle állati maszkokban (főként macska képében) jelennek meg. „A következő napokban az emberek is nagy álarcos ünnepségeket tartottak, felvettek állati maszkokat, talán azért, hogy az elpusztult kisállatok szellemei ne ismerjék fel őket” – mutat rá Iván Anita. Idővel ez a kelta ünnep a római Pomona-nappal, a tavaszünneppel, később pedig a római katolikus egyház ünnepével, a mindenszentekkel keveredett, majd ezeknek az „elegyéből” alakult ki a jelenlegi 3 napos ünnepünk.

KÉPGALÉRIA! (fotó: F.C./FN.hu)

Vonzó legyen a sír

Magyarországon mindenszentek napján az emlékezők kilátogatnak a sírokhoz, rendbe hozzák, virággal díszítik, valamint gyertyát gyújtanak az elhunytak emlékére. November 2-án pedig leginkább gyertyagyújtással (otthon vagy a temetőben) emlékezünk meg a halottakról. „A hagyomány szerint azért a sírokon gyújtunk gyertyát, hogy a halottak melegedhessenek a gyertya lángjánál, a házban pedig minden helyiségben azért, hogy hazataláljanak, és el tudjanak igazodni” – mondja Iván Anita, aki már 6 éve folyamatosan gyűjti a mágia világát és a boszorkányok életét bemutató kellékeket. A sírokat ma is díszítjük, főként virágokkal és koszorúkkal, ám ennek a hátterében valójában az áll, hogy a halott vonzónak találja a sírhelyet, s ne maradjon otthon.

A síron történő gyertyagyújtás ugyancsak a római katolikus egyháztól ered, és a 998-as évhez kötődik. „Akkoriban úgy gondolták, hogy az ezredfordulón eljön a világvége, és jóban akartak lenni a szellemekkel és az elhalálozott lelkekkel, ezért gyertyát gyújtottak a sírokon, hogy kibékítsék őket” – magyarázza Holdboszorkány. A gyertyagyújtásnak azonban van egy másik magyarázata is, miszerint ennek a fényénél megmelegedhetnek a „fázós lelkek”.

KÉPGALÉRIA! (fotó: F.C./FN.hu)

Kicsúfolni a Kaszást

A kultúránkban a gyertyagyújtás mellett a halottnak való terítés szokása is megtalálható: régen az elhunyt számára is kiraktak az asztalra kenyeret, sót és vizet, hogy legyen mit ennie, ha esetleg hazatévedne. A halottakra való emlékezés azonban nem minden kultúrában szomorú ünnep. „Míg nálunk a halottak napja a sírás-rívásról és a megemlékezésről szól, addig például Mexikóban a mulatozásról és a halál kicsúfolásáról” – magyarázza Iván Anita. Ott is kimennek a temetőbe, feldíszítik a sírokat, azonban ételt-italt, valamint ajándékokat visznek az elhunytnak (sőt a halottaknak szánt ételeket a családok az otthonukban is kirakják), a gyerekek cukorkoponyákat majszolnak, és halálfejes csörgőkkel játszanak, a felnőttek pedig tequilát iszogatnak.

A magyar boszorkány szerint a mexikóiakhoz hasonlóan komorság helyett nekünk is sokkal vidámabban kellene felfogni a halottak napját. „Be kellene látni, hogy azok, akik elmentek, már egy sokkal jobb helyen vannak” – véli Holdboszorkány, aki igencsak pártolja a halloween magyarországi elterjedését.