Élet-Stílus

Mit eszik Budapest negyede?

admin
admin

2010. 10. 28. 06:47

Manapság csak a fővárosban, ötszázezren valamilyen formában közétkeztetésből származó ételt esznek naponta legalább egy alkalommal. De egészségesek ételek találhatóak az ételkiszállító cégek műanyag dobozkáiban vagy az iskolai tálcák tányérjain? – erről kérdeztük a szakértőket.

Ahhoz, hogy egyáltalán gasztronómiai kultúráról beszélhessünk, gyermekkorban kell elkezdeni az alapanyagok ismeretét, ételek szeretetét. Az erre legalkalmasabb helyszín az otthonon kívül az óvoda, iskola – mondta az fn.hu-nak Végh Tamást, a Magyar Konyhafőnökök Egyesületének közétkeztetés részlegének elnöke. Ő kiemelt fontosságúnak tartja a közétkeztetési tenderek szigorú elbírálását, ezzel együtt pedig azt, hogy a gyermekek asztalára a megfelelő konyhatechnológiával és a lehető legjobb alapanyagokból készülhessenek az ételek. Sajnos a legtöbb közintézmény kínálata monoton, egyhangú. A cél pedig az energiatartalom és az alacsony ár.

Megoldás az őstermelők kezében lehet

A legfrissebb alapanyagok leginkább a környéken lelhetőek fel, és ezekből készülhet az egyik legegészségesebb étel. Ma pedig egy új kormányrendelet szerint már az őstermelőktől is vásárolhatnak alapanyagokat a közétkeztetéssel foglalkozó intézmények, amellyel megkönnyíthetik majd az új célkitűzéseket.

Jeles Zoltán, az Étrend Egyesület egyik alelnöke hiányolja viszont az ÁNTSZ belső szabályozását ez ügyben. Szerinte a zöldségek minőségi igazolása szerinti felvásárlás már működik, ez azonban a húsoknál még hiányos. Ennek kidolgozására az ÁNTSZ még türelmet kért a szakmától.

Az alelnök szerint a felnőttképzés segíthet a folyamatos megfelelő minőség és mennyiség biztosításában. Sokan az ismereteiket régen szerezték, így szakmai szakirányú képzésben és továbbképzésben megismerhetnék azokat az eladási és marketing technikákat, mellyel nagyobb forgalmat tudnak generálni és gazdaságosabban működhetnek.

Olyan állami és európai uniós programok szervezésére is szükség lenne, amellyel nem lenne szükség a termelőknek azokra a „trükközésekre”, hogy munkanélküliként kapják csak meg a megfelelő támogatást a tanulmányok elvégzéséhez. Mindemellett a szakmai egyesületek, kamarák szerepe is fontos lehet a jövőben ezeknek a kezdeményezéseknek az ösztönzésében.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Dobozba zárt ízek

„Egyél meg, igyál meg, vegyél meg!” Nem az Alíz csodaországban című filmből idéztünk, hanem Fekete Krisztina dietetikus szájából hangzottak el a reklámokra jellemző „vezényszavak”. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa a módosult étkezési kultúránkról beszélt.

„A magyarországi médiában előforduló reklámok 15-20 százaléka étellel és itallal kapcsolatos. Az információk tömkelegében sokszor elvesző lényeg pontosan az lenne, hogy ismerjük a felhasznált összetételét, elkészítési módjait.”- hívja fel a figyelmet a szakértő.

Az idő előtti elhalálozás „előmozdítói” között 43 százalékban az életmód, 19 százalékban a környezet, 27 százalékban a genetikai adottságok és 11 százalékban az egészségügyi ellátás játszik szerepet.

Mivel a magyar lakosság nem vásárol és étkezik tudatosan, így nem csoda, hogy a szervezet elsavasodása – acidózis-, által okozott tünetek szinte népbetegségként jelentkeznek a hazai lakosság körében: fejfájás, migrén, ingerlékenység, csontritkulás.

Egészségesebb reklámok

A jövő generációjának azonban még van remény az egészségesebb étkezésre. Persze csak akkor ha még egészen korán nem a rossz példát tartja követendőnek. Az uniós irányelv a gyermekeknek szóló egészségtelen ételek és italok reklámozására vonatkozó szabályok megalkotásával kapcsolatban a tagállamokra bízza a konkrét szabályok kidolgozását. A szeptemberben második alkalommal megtartott Közép-Európai Szabályozói Fórumon szóba került, hogy a témára vonatkozó uniós szabályozást a tagállamoknak át kell ültetniük saját törvényeikbe. Az irányelv kimondja, hogy a kormányoknak és a hatóságoknak bátorítaniuk kell a tartalomszolgáltatókat arra, hogy az ilyen jellegű reklámok csökkentése érdekében etikai szabályokat, ajánlásokat alkossanak meg.

A budapesti megbeszélésen a tagállamok mindannyian fontosnak tartották a konkrét szabályok kidolgozását – a gyermekeknek szóló egészségtelen (magas só, zsír és cukor tartalmú) ételek és italok reklámozására vonatkozóan. A hatályos törvény szerint a reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

A Médiatanács a döntéseinél minden alkalommal figyelembe veszi a törvény rendelkezéseit, és arra ösztönzi a műsorszolgáltatókat, hogy kerüljék az egészségre ártalmas ételek reklámozását – nyilatkozta Berényi Diána a Nemzeti Média –és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Főosztályának munkatársa.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.