Élet-Stílus

A türelmesek virágai

admin
admin

2009. 11. 11. 13:08

A tavasszal megindult medvepiaci rali nyomán azt lehet mondani: ebben az évben a részvényalapok eddig mindent vittek. Az alapkezelők ugyanakkor óvatosságra intenek: most már forduljunk a kötvényalapok irányába.

Stratégiát váltottak az alapkezelők is az idei első negyedév mélyülő válsága, az egyre gyorsuló részvénypiaci zuhanás idején. Míg korábban az ingatlanpiaci lufi, majd a nyersanyagpiaci rali kínált extra hozamokat, a hirtelen ingadozásokat hozó, egyre volatilisabbá váló környezetben előtérbe kerültek a jól menedzselt, historikusan kedvező adatsorral rendelkező abszolút hozamú alapok, amelyekkel nem csak az emelkedő, de a csökkenő árfolyamokból eredő nyereség realizálására is lehetőség nyílt. A különféle abszolúthozam-típusú származtatott alapok a tőzsdei zuhanás, a vagyonok elolvadásának időszakában is hozták a maguk 15 százalék körüli hozamát.

Aztán márciusban kezdetét vette az évszázad legnagyobb medvepiaci vágtája, melynek nyomán a részvényalapok szinte mindent vittek. Mint Vízkelety Péter, a Generali Alapkezelő portfóliómenedzsere fogalmaz, visszatekintve azt látjuk, hogy az idei év első kilenc hónapjában a fejlődő piaci alapokkal átlagosan akár 50 százalékos hozamot lehetett elérni. Az orosz és brazil részvénypiac például duplázott, de a BUX is 70 százalékos nominális hozamnál tartott szeptember végén, s Prága 40 százaléka vagy Varsó 30 százaléka is kiemelkedőnek mondható. Azt lehet mondani, hogy ugyan kisebb mértékben, de szintén „bankot robbantottak” az infrastrukturális szektorba fektető alapok. Ennél jóval szerényebb, mégis figyelemre méltó, 13 százalékos nominális hozamot lehetett elérni a hosszabb lejáratú magyar állampapírokkal annak ellenére is, hogy az első negyedév még döcögős volt.

A kapkodók vesztettek
Visszatekintve 2009 eddig eltelt részére, a részvényalapok sikerét emelte ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója is, hozzátéve: persze, ha 2007 nyarához viszonyítunk, akkor még mindig van mit ledolgozniuk az említett alapoknak. Mint mondta, a következő évekre is komoly lehetőségeket tartogatnak a részvények, de a rövid távú spekulációval most különösen óvatosnak kell lenni. A márciusi mélypont óta látott részvénypiaci szárnyalás napjainkig töretlen, így akár technikai alapon sem lenne meglepő egy komolyabb korrekció. A szakértő szerint az elmúlt egy év arra volt jó, hogy ez az eszköz – a részvényalap – egyértelműen demonstrálja, mi is a magasabb kockázati szint lényege: ezeknél az eszközöknél akár irdatlan mélységekbe zuhanás, majd soha nem látott mértékű emelkedés is bekövetkezhet. A tanulságok a jövőben is hasznosíthatóak: a pánikhelyzetben a kapkodás gyakran súlyos veszteségekkel járhat, míg a kitartó befektetőket nagyrészt kárpótolta az emelkedés. Más szóval az elmúlt bő egy év megerősítette, hogy a részvényalapok csak azoknak valók, akik hosszabb távon is tudnak gondolkodni.

Paradigmaváltás a kockázatkezelésben

A befektetői konzervativizmus fogalmának újszerű értelmezésére hívja fel a figyelmet Guba Gergely, a CE Broker elemzője. A „tankönyv” azt mondja, hogy a kockázatmentes befektetéssel nem járhat együtt kiugró hozam. Ez a tézis a jövőben megváltozik. A klasszikus értelemben vett kockázatkezelés, a diverzifikáció – ugyanazon irányú (legtöbb esetben vételi) pozíciók felvétele hasonló tulajdonságú termékekkel – már nagyrészt elavult, és nem hatékony. A klasszikus értelemben vett kockázatkezelés velejárója az aktív technikai és stratégiai portfóliókezelés, az értékalapú hosszú távú szemlélet. A kockázatkezelés másik vetülete a mentális jelleg, amikor a befektető kezeli mind a félelemérzetét, mind az eufórikus hangulatát. Előbb a várható hosszú távú, illetve az ezekre negatívan ható rövidebb időtartamú gazdasági események kimenetelét kell megismerni, ezt követően az ehhez tartozó termékek kiválasztása történik. A végcél eléréséhez a termékek arányait súlyozhatjuk, illetve a termékeket cserélhetjük esetleg korszerűbbre. Ezen kockázatkezelési elvek szinergiájaként a biztonságosan elérhető hozam jelentősen meghaladhatja az állampapírok, illetve a bankbetétek biztosnak mondott hozamát, mivel a befektető blokkolja a kockázati tényezők hatásait.

Lépjünk a fékre!
A hazai eszközök közül a kötvényalapokban még tetemes tartalék lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a kamatszint csökkenése a következő hónapokban folytatódhat – mutatott rá Forián Szabó Gergely, felhívva a figyelmet arra is, hogy míg a rövid lejáratú állampapírok hozama nagyot esett, addig a hosszú állampapírok hozamszintjei még mindig viszonylag magasak. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a piac még mindig bizalmatlan a távolabbi kilátásokat illetően, a magyar gazdaság megítélése csak lassan javul, a befektetők számára a magas adósságszint mellett a jövő nyárig még a politikai bizonytalanság is ott van a kockázatok között. Forián Szabó szerint jó esély van rá, hogy a jövő év második felében a politikai kockázat enyhülése mellett már a gazdasági növekedés is megindul nálunk, így a térségen belüli piaci pozíciónk számottevően javulhat. Annál is inkább, mert Magyarországon valamivel hamarabb lezajlik a fájdalmas alkalmazkodási folyamat, míg a térség többi országában némi fáziskéséssel jelentkeznek a problémák. Mindez segíthet a hazai piacnak és ezen keresztül a kötvényalapoknak, különösen, ha az egyensúlyi pozíció javulása mellett az euró bevezetése terén is lesz végre előrelépés. A legnagyobb fejfájást a hatalmas adóssághegy leépítése okozza, ami még sokáig terhelheti a hazai befektetések megítélését. Emiatt azzal nem érdemes számolni, hogy itthon reális lehet a cseh hozamszint, a lengyelekkel azonban akár rövid időn belül hasonló szintre kerülhetünk.

Óvatosságra int a jövőre nézve a Generali Alapkezelő portfóliómenedzsere, arra figyelmeztetve: aki az elmúlt félévben jól keresett a részvényalapokon, annak érdemes lehet megkezdeni a kockázatok csökkentését, s a portfólió átcsoportosítását például a pénzpiaci alapok irányába. A hosszabb kötvényalapok felől is érdemes lehet a rövidebbek felé elmozdulni, miután a hosszabb hozamok is lejöttek 7 százalék környékére, így egyre inkább limitált hozamok további markáns csökkenésének tere.

Egy konzervatív portfólióajánlat
Nem hétköznapi értelemben vett konzervatív portfólió építését javasolja a CE Broker az MNB kamatcsökkentési, illetve az ECB, a FED és a svájci jegybank valószínűsíthető kamatemelési lépései fényében. Szerintük 60 százalékos súllyal érdemes 3–12 hónapos lejáratú állampapírt venni, a régiós kockázatokat és a nemzetközi környezet inflációs hatásait euróalapú Euribor, továbbá dollár- és svájcifrank-alapú Libor vételi pozíciókkal csökkentve. Majd márciustól júniusig a tőke 30 százalékát osztalékpapírokba átcsoportosítva, aktív portfóliókezeléssel éves szinten 12–18 százalék hozam várható. Ahogy azt Guba Gergely elemző ajánlotta: az MNB által véghezvitt kamatcsökkentési periódus tovább folytatódhat, s a jegybanki alapkamat 6,0 százalékra mérséklődhet, ami indokolttá teheti a 3–12 hónapos lejáratú állampapírok megvásárlását. A portfólió építése során a súlyarányokat tekintve 35 százalékban a 3 hónapos, 25 százalékban pedig a 12 hónapos állampapír vásárlását javasolja. Ugyanakkor a közép-európai régió kockázatának csökkentése érdekében, és a hosszabb távú trendeknek megfelelően, a befektetők kiépíthetnek határidős euró Euribor, dollár LIBOR és svájci frank Libor vételi pozíciókat, rendre 15, 15 és 10 százalékos súllyal. Az osztalékpapírok portfóliójának kialakítását az alábbi allokáció szerint bonthatják fel: Magyar Telekom 60 százalék, Émász 15 százalék, Zwack 15 százalék, CEZ és Telefónica 5-5 százalék. A portfóliók alakulását és a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági események alakulását figyelembe véve, a trendek erősödéséhez igazítva változtathatják a súlyarányokat, követve a minden évben bekövetkező ciklikus folyamatokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.